Sz\u00e9l Gy\u0151z\u0151<\/a> (Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>)<\/p>\n
Az utols\u00f3 magyar polihisztor<\/em> c\u00edmet visel\u0151 14. fejezetnek Herman Ott\u00f3 \u00e1ll a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban. A p\u00f3kmonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, hal\u00e1szati szakk\u00f6nyv\u00e9r\u0151l \u00e9s sokoldal\u00fa madar\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l h\u00edres szerz\u0151r\u0151l nem k\u00f6zismert, hogy p\u00e1lyafut\u00e1sa kezdet\u00e9n (\u00e9s k\u00e9s\u0151bb is) egyenessz\u00e1rny\u00fa rovarokkal is foglalkozott \u00e9s ebb\u0151l a csoportb\u00f3l is \u00edrt le tudom\u00e1nyra \u00faj fajokat. Mark\u00e1ns v\u00e9lem\u00e9nyt form\u00e1lt mind a s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1s, mind a filox\u00e9rav\u00e9sz idej\u00e9n, hangs\u00falyozva a term\u00e9szet \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, k\u00f6zt\u00fck a madarak szerep\u00e9t a t\u00falszaporodott s\u00e1sk\u00e1k gy\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Els\u00f6pr\u0151 vitak\u00e9szs\u00e9ge, kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00f3noki tehets\u00e9ge, nemk\u00fcl\u00f6nben a magyar nyelv f\u00f6l\u00e9nyes ismerete r\u00e9v\u00e9n f\u00e9lelmetes ellenf\u00e9lnek bizonyult a tudom\u00e1nyos \u00e9s politikai vit\u00e1kban egyar\u00e1nt. A sz\u00f3 mellett az ecsetnek is kiv\u00e1l\u00f3 mestere volt, sz\u00e1mos cikkhez, k\u00f6nyvh\u00f6z k\u00e9sz\u00edtett m\u0171v\u00e9szi \u00e9s egyben hiteles illusztr\u00e1ci\u00f3kat.<\/p>\n
Eredeti tehets\u00e9g volt a mind\u00f6ssze 32 \u00e9vet \u00e9lt \u00e9s szerelemi b\u00e1nat\u00e1ban \u00f6ngyilkoss\u00e1got elk\u00f6vet\u0151 N\u00e9csey Istv\u00e1n, a K\u00f6dlovag a 19. sz\u00e1zadb\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 17. fejezet f\u0151szerepl\u0151je. Lepk\u00e9k sz\u00e1zait festette meg tudom\u00e1nyos hiteless\u00e9ggel, egyszersmind m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonalon. Mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s\u00e1nak egyik \u00e9kes bizony\u00edt\u00e9ka, hogy az eur\u00f3pai madar\u00e1szati irodalom egyik alapm\u0171v\u00e9ben, a 12 k\u00f6tetes Naumann-f\u00e9le Naturgeschichte der V\u00f6gel Mitteleuropas<\/em> k\u00f6nyvsorozatban is fellelhet\u0151k alkot\u00e1sai. A k\u00f6vetkez\u0151, 18. fejezet, a F\u00e9lbet\u00f6rt \u00e9letp\u00e1lya<\/em> T\u00f6m\u00f6sv\u00e1ry \u00d6d\u00f6nr\u0151l (1852\u20131884) sz\u00f3l. R\u00f6vid id\u0151 alatt is jelent\u0151set alkotott. F\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9t a sokl\u00e1b\u00faak anat\u00f3mi\u00e1ja valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rovarrendek sz\u00e1jszerveinek bonctana k\u00e9pezt\u00e9k. El\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett az Al-Duna ment\u00e9n \u00f3ri\u00e1si t\u00f6megben fejl\u0151d\u0151 \u00e9s a h\u00e1zi\u00e1llatokat vesz\u00e9lyeztet\u0151 kolumb\u00e1csi l\u00e9gy \u00e9letmenet\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
B\u00e1r a k\u00f6nyvfejezetek k\u00f6z\u00fcl egyben sem jelenik meg konkr\u00e9t szem\u00e9lyn\u00e9v, az avatott olvas\u00f3 n\u00e9melyiket ak\u00e1r ki is tal\u00e1lhatja. A s\u00e1skakapit\u00e1ny<\/em> c\u00edm\u0171 22. fejezet m\u00e9g viszonylag egyszer\u0171bb a \u201etal\u00e1l\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sek\u201d sor\u00e1ban, hiszen a hazai n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi rovartan jeles szakemberei k\u00f6z\u00fcl alighanem Jablonowski J\u00f3zsef tette a legt\u00f6bbet a s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1s lek\u00fczd\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A s\u00e1sk\u00e1k t\u00falszaporod\u00e1sa ellen k\u00fczd\u0151 szakemberg\u00e1rda m\u00e1sik k\u00e9t elmaradhatatlan tagja volt Herman Ott\u00f3 \u00e9s Saj\u00f3 K\u00e1roly, akik \u00e9letm\u0171v\u00e9ben a marokk\u00f3i s\u00e1ska szint\u00e9n szerepet kapott \u2013 term\u00e9szetesen \u0151k se hi\u00e1nyozhatnak e fejezetb\u0151l.<\/p>\n
\u00c9rdekes az a k\u00e9t szem\u00e9lyes adal\u00e9k, ha \u00fagy tetszik vallom\u00e1s, mely ezt fejezetet keretbe foglalja. Amikor Vig K\u00e1roly k\u00f6nyv\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt, S\u00e1ringer Gyula egy s\u00e1rgul\u00f3 bor\u00edt\u00e9kot b\u00edzott r\u00e1, amely Bal\u00e1s G\u00e9za Jablonowskir\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 centen\u00e1riumi eml\u00e9kbesz\u00e9d\u00e9t tartalmazta. Ez az 1963-ban elhangzott, t\u00falf\u0171t\u00f6tt \u00e9rzelmekben sem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151 megeml\u00e9kez\u00e9s els\u0151 \u00edzben a jelen k\u00f6tetben l\u00e1t napvil\u00e1got teljes terjedelm\u00e9ben. A m\u00e1sik egy finom dorg\u00e1l\u00e1s volt Jenser G\u00e1bor r\u00e9sz\u00e9r\u0151l 2010-ben, amikor Vig K\u00e1roly a 9. Eur\u00f3pai Rovartani Kongresszuson \u201eA Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1g 100 \u00e9ve<\/em>\u201d c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban nem tett eml\u00edt\u00e9st Jablonowski J\u00f3zsefr\u0151l.<\/p>\n
A k\u00f6nyv 23. fejezete, az \u0150szibarack \u00e9s medvelepke<\/em> Metelka Ferenc dabasi gy\u00f3gyszer\u00e9sz \u00e9s amat\u0151r kert\u00e9sz \u00e9let\u00fatj\u00e1t \u00e9s a nev\u00e9t visel\u0151 Metelka-lepke felfedez\u00e9s\u00e9nek izgalmas t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be. A Metelka Ferencr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 fejezet ind\u00edt\u00e1sa m\u00e1r-m\u00e1r k\u00f6lt\u0151i ihletetts\u00e9g\u0171. Ebben a n\u00e9h\u00e1ny sorban a r\u00e9gm\u00falt egy elk\u00e9pzelt (\u00e9s tal\u00e1n kiss\u00e9 idealiz\u00e1lt) rovar\u00e1sz\u00e1t v\u00e1zolja fel \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednekkel a szerz\u0151. A gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u0151 \u00e9s abban m\u00e9lys\u00e9ges megnyugv\u00e1st tal\u00e1l\u00f3 hajdani entomol\u00f3gus az id\u0151s Iharos G\u00e1sp\u00e1r asztalosmester alakj\u00e1t id\u00e9zi Fekete Istv\u00e1n Bog\u00e1ncs<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l, aki el\u0151tt \u00e1lm\u00e1ban leperegnek mesterm\u0171vei, a sohasem recseg\u0151 sz\u00e9kek \u00e9s \u00e1gyak, a t\u00f6k\u00e9letesre eszterg\u00e1lt kuglibab\u00e1k \u00e9s -goly\u00f3k. Az utols\u00f3 el\u0151tti, 28. fejezet, a Hamuv\u00e1 lett gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em> Kert\u00e9sz K\u00e1lm\u00e1n dipterol\u00f3gus \u00e9let\u00e9t \u00e9s tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t mutatja be harminc oldalon. A bevezet\u0151 sorokban ism\u00e9t a t\u00e1volba r\u00e9ved\u0151 k\u00f6lt\u0151 hangja sz\u00f3l\u00edtja meg az olvas\u00f3t a k\u00e1rtev\u0151k \u00e1ltal t\u00f6nkretett rovargy\u0171jtem\u00e9nyek szomor\u00fa sors\u00e1n t\u00e9pel\u0151dve. A Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben j\u00e1rtas olvas\u00f3 nem t\u00e9ved, amikor a fejezet folytat\u00e1sak\u00e9ppen az \u00c1llatt\u00e1r katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1hoz vezet\u0151 1956-os gy\u00fajt\u00f3bomba r\u00e9mk\u00e9p\u00e9t vizion\u00e1lja.<\/p>\n
Kert\u00e9sz K\u00e1lm\u00e1n sorsa t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is tragikus. Nemcsak az \u00f3ri\u00e1si munk\u00e1val, gyakorlatilag a semmib\u0151l el\u0151teremtett \u00e9s a vil\u00e1g szinte minden jelent\u0151s term\u00e9szettudom\u00e1nyi m\u00fazeum\u00e1ban jegyzett l\u00e9gygy\u0171jtem\u00e9nye lett a l\u00e1ngok martal\u00e9ka, hanem \u00e9rt\u00e9kes levelez\u00e9se is. Vil\u00e1gkatal\u00f3gus\u00e1nak befejez\u00e9s\u00e9ben s\u00falyos betegs\u00e9ge, illetve korai hal\u00e1la akad\u00e1lyozta meg. (A katal\u00f3gus befejez\u00e9s\u00e9t a hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n\u00e1l tett \u00edg\u00e9retek ellen\u00e9re sem siker\u00fclt k\u00e9s\u0151bb tet\u0151 al\u00e1 hozni.) E fejezet legmegr\u00e1z\u00f3bb r\u00e9sz\u00e9t azonban m\u00e9gsem a vad\u00e1szk\u00e9nt \u00e9s zen\u00e9szk\u00e9nt is kiv\u00e1l\u00f3 tud\u00f3s \u00e9let\u00fatja k\u00e9pezi, hanem a m\u00fazeumi kollekt\u00edva megosztotts\u00e1ga \u00e9s ki\u00e9lez\u0151d\u0151 ellent\u00e9te a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n. H\u00e1tborzongat\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny Kert\u00e9sz K\u00e1lm\u00e1nnak a hal\u00e1la el\u0151tti utols\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1t olvasni, amelyben, Csiki Ern\u0151, a korszak m\u00e1sik kiemelked\u0151 entomol\u00f3gusa elleni s\u00falyos, szinte felfoghatatlan v\u00e1djait ismerteti hosszan, majd k\u00e9ri az akkori vezet\u00e9st, hogy e szem\u00e9lyt semmik\u00e9pp se nevezz\u00e9k ki t\u00e1rigazgat\u00f3nak. Am\u00edg a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi \u00f6sszecsap\u00e1s, M\u00e9hely Lajos \u00e9s Csiki Ern\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l sem mentes h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sa zool\u00f3gus k\u00f6r\u00f6kben ismert, a fenti, szint\u00e9n gy\u0171l\u00f6lettel p\u00e1rosul\u00f3 konfliktus egy\u00e1ltal\u00e1n nem.<\/p>\n
Persze itt sem csak Kert\u00e9sz K\u00e1lm\u00e1nr\u00f3l \u00e9s tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, ahogyan szinte minden m\u00e1s fejezet is j\u00f3val \u00f6sszetettebb, sokr\u00e9t\u0171bb a c\u00edmben megjel\u00f6ltn\u00e9l. Kohaut Rezs\u0151t is megismerhetj\u00fck ebb\u0151l a r\u00e9szb\u0151l, aki a n\u00e1l\u00e1n\u00e1l kilenc \u00e9vvel fiatalabb Kert\u00e9sznek nemcsak koll\u00e9g\u00e1ja, de j\u00f3 bar\u00e1tja is volt. A k\u00f6z\u00f6sen kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lt, Magyarorsz\u00e1g szitak\u00f6t\u0151-monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak meg\u00edr\u00e1s\u00e1t Kohaut Rezs\u0151 v\u00e9g\u00fcl egyed\u00fcl teljes\u00edtette, hiszen Kert\u00e9sz K\u00e1lm\u00e1n hamarosan megindult saj\u00e1t \u00fatj\u00e1n, a dipterol\u00f3gia ir\u00e1ny\u00e1ban. A Millennium \u00e9v\u00e9ben, 1896-ban megjelent \u201eA magyarorsz\u00e1gi szitak\u00f6t\u0151-f\u00e9l\u00e9k term\u00e9szetrajza<\/em>\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6tet az egybegy\u0171jt\u00f6tt n\u00e9pies nevei, prec\u00edz le\u00edr\u00e1sai \u00e9s nem utols\u00f3 sorban sz\u00ednes t\u00e1bl\u00e1i r\u00e9v\u00e9n m\u00e1ig megbecs\u00fclt forr\u00e1smunk\u00e1ja a hazai szitak\u00f6t\u0151-irodalomnak. Kohaut a magyarorsz\u00e1gi bolh\u00e1kr\u00f3l \u00e9s madarakr\u00f3l \u00edrt hat\u00e1roz\u00f3i tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 ismertek.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Sz\u00e9l Gy\u0151z\u0151<\/a> (Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>)<\/p>\n