\u00cdrta: Sz\u00e9l Gy\u0151z\u0151 (Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>)<\/em><\/p>\n

Az \u00e9v rovara 2018-ban \u2013 internetes szavaz\u00e1s v\u00e9geredm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 (Anax imperator) lett. A rovart a Szent Istv\u00e1n Egyetem Kert\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar E\/2 term\u00e9ben (, XI. ker., M\u00e9nesi \u00fat 43\u201345.) mutatjuk be, a Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1g 2018. december 15-\u00e9n, 16 \u00f3rakor kezd\u0151d\u0151 852. el\u0151ad\u00f3\u00fcl\u00e9s\u00e9n.<\/em><\/p>\n

Az \u00edr\u00e1s a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum blogj\u00e1n<\/a> is megjelent.<\/p>\n

<\/p>\n

\n
$\"\"$ <\/p>\n<\/div>\n
Szitak\u00f6t\u0151 szeme k\u00f6zelr\u0151l (forr\u00e1s: Digital Photographer<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
\u00c1ltal\u00e1nos bevezet\u00e9s\u00a0<\/strong><\/h3>\n
A nappal rep\u00fcl\u0151 \u00e9s sokszor felt\u0171n\u0151 megjelen\u00e9s\u0171 szitak\u00f6t\u0151k a rovarvil\u00e1g j\u00f3l ismert k\u00e9pvisel\u0151i. Nem kellemetlenkednek jelenl\u00e9t\u00fckkel, mint a legyek, nem sz\u00edvnak v\u00e9rt \u00e9s nem is terjesztenek betegs\u00e9geket, mint a sz\u00fanyogok, de m\u00e9g full\u00e1nkjuk sincs, mint a darazsaknak. \u00c9ppen ez\u00e9rt azon kev\u00e9s rovar k\u00f6z\u00e9 tartoznak, melyek sem f\u00e9lelmet, sem ellenszenvet nem v\u00e1ltanak ki, s\u0151t ink\u00e1bb csod\u00e1lattal ad\u00f3zunk sz\u00ednpomp\u00e1s megjelen\u00e9s\u00fck \u00e9s rep\u00fcl\u00e9si tudom\u00e1nyuk el\u0151tt.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151 sz\u00f3 nyelv\u00fcnkben m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta jelen van, eredetileg a szit\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u0151 mestert, a szit\u00e1st jelentette. A r\u00e9gebbi korok embere \u00e1ltal is j\u00f3l ismert rovarra (a nyelv\u00faj\u00edt\u00e1s el\u0151tt bog\u00e1rnak mondt\u00e1k) val\u00f3 alkalmaz\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben a szitak\u00f6t\u0151 szit\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151, jellegzetes sz\u00e1rnyerezete \u00e1llhat. (Nem kiz\u00e1rt, hogy egyben tr\u00e9f\u00e1s utal\u00e1s a foglalkoz\u00e1sra.)<\/p>\n
Kohaut Rezs\u0151 1896-ban megjelent monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban nem kevesebb, mint 14 egy\u00e9b kifejez\u00e9st sorol fel a szitak\u00f6t\u0151re. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: acsa, anyal\u00e9gy, cs\u00fasz\u00f3 \u0151rz\u0151, f\u00e1tyolka, hosszas pille, k\u00edgy\u00f3 p\u00e1sztor, k\u00edgy\u00f3 \u00f6rz\u0151, \u00f6rd\u00f6g lova, szitasz\u00f6v\u0151, \u00fcveges, v\u00edziborny\u00fa, v\u00edzi le\u00e1ny, v\u00edzi p\u00e1sztor, v\u00edzi pille. A megnevez\u00e9sek egy r\u00e9sze ma is haszn\u00e1latos a rovartani irodalomban, mint az acsa, mely a szitak\u00f6t\u0151k k\u00e9t csoportj\u00e1ra (karcs\u00fa- \u00e9s laposhas\u00fa acs\u00e1k) utal, vagy a v\u00edzip\u00e1sztor, mely egy konkr\u00e9t fajt (Orthetrum cancellatum<\/em>) jel\u00f6l. A f\u00e1tyolka ma a rovarvil\u00e1g egy elt\u00e9r\u0151 csoportj\u00e1t jelenti. A t\u00f6bbi kifejez\u00e9s r\u00e9szben kedvesked\u0151 (mint pl. v\u00edzi le\u00e1ny, v\u00edzi p\u00e1sztor), m\u00edg az \u00f6rd\u00f6g lova ink\u00e1bb negat\u00edv hangz\u00e1s\u00fa.<\/p>\n
A n\u00e9met Wasserjungfer (v\u00edzi le\u00e1ny, v\u00edzi sz\u0171z) vagy a francia demoiselle (hajadon, le\u00e1ny, kisasszony) j\u00f3l p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 a megfelel\u0151 magyar megnevez\u00e9ssel, szint\u00e9n pozit\u00edv \u00e9rzelmet hordoz\u00f3 kifejez\u00e9sek. Az angolsz\u00e1sz dragonfly (s\u00e1rk\u00e1nyl\u00e9gy) m\u00e1r nem annyira dics\u00e9r\u0151 jelleg\u0171, ink\u00e1bb a szitak\u00f6t\u0151k v\u00e9rmes ragadoz\u00f3 jelleg\u00e9t hangs\u00falyozza. A szint\u00e9n angol damselfly a kisszitak\u00f6t\u0151k neve a tudom\u00e1nyos irodalomban.<\/p>\n
$\"\"$ <\/em><\/p>\n
\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 (Anax imperator<\/em>) h\u00edmje (fot\u00f3: Karl Csaba, \u00cdzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 tudom\u00e1nyos neve \u00e9s rendszertani besorol\u00e1sa<\/strong><\/h3>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 tudom\u00e1nyos neve Anax imperator<\/em> Leach, 1815. Tudom\u00e1nyos (latin) nev\u00e9nek els\u0151 szava (a genuszn\u00e9v) g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171 \u00e9s uralkod\u00f3t jelent. A Leach \u00e1ltal 1815-ben adott genuszn\u00e9v arra utal, hogy az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 el\u0171zi nagy termet\u0171 fajt\u00e1rsait a saj\u00e1t ter\u00fclet\u00e9nek tekintett v\u00edzpartszakaszokr\u00f3l, vagyis territori\u00e1lis viselked\u00e9st mutat. A fajt jel\u00f6l\u0151 \u201eimperator\u201d kifejez\u00e9s a latin imperare (parancsolni) ig\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. A R\u00f3mai Birodalom els\u0151 cs\u00e1sz\u00e1r\u00e1t\u00f3l, Augustust\u00f3l (i. e. 63-t\u00f3l i. sz. 14-ig) ez a titulus illette meg az uralkod\u00f3kat az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban. Leach az \u00e1ltala le\u00edrt faj nagys\u00e1g\u00e1ra utalt a \u201ecs\u00e1sz\u00e1ri\u201d jelz\u0151vel. A n\u00e9met Grosse K\u00f6nigslibelle \u00e9s az angol Emperor Dragonfly elnevez\u00e9sek hasonl\u00f3 tartalmat k\u00f6zvet\u00edtenek.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k rendj\u00e9nek mai tudom\u00e1nyos elnevez\u00e9se, az Odonata, a szitak\u00f6t\u0151k r\u00e1g\u00f3j\u00e1nak fogazotts\u00e1g\u00e1ra utal (az \u201eodon\u201d sz\u00f3 g\u00f6r\u00f6g\u00fcl fogat jelent). A kifejez\u00e9s Linn\u00e9 tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t\u00f3l, a d\u00e1n Christian Fabriciust\u00f3l (1748\u20131808) sz\u00e1rmazik. \u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy Linn\u00e9 az \u00e1ltala 1758-ban bevezetett Libellula<\/em> genuszn\u00e9v alatt (illetve a Libellulidae csal\u00e1dban) sorolta fel az akkor ismert szitak\u00f6t\u0151fajok mindegyik\u00e9t. A ma is \u00e9rv\u00e9nyes laposhas\u00faacsa-f\u00e9l\u00e9k (Libellulidae) csal\u00e1dn\u00e9v term\u00e9szetesen sokkal sz\u0171kebb \u00e9rtelm\u0171: csup\u00e1n egyike a szitak\u00f6t\u0151k\u00f6n bel\u00fcli sz\u00e1mos csoportnak. A Libellula<\/em> genuszn\u00e9v az alapja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a francia \u201elibellule\u201d, a holland \u201elibel\u201d, a n\u00e9met \u201eLibelle\u201d, az olasz \u201elibellula\u201d, a rom\u00e1n libelul\u0103 (szitak\u00f6t\u0151) kifejez\u00e9snek. A latin libellula pedig a libella (m\u00e9rleg) sz\u00f3 kicsiny\u00edtett alakja. El\u0151sz\u00f6r Guillaume Rondelet (1507\u20131566), francia orvos \u00e9s term\u00e9szetkutat\u00f3 alkalmazta egyes kisszitak\u00f6t\u0151k l\u00e1rv\u00e1ira, melyeknek T-bet\u0171 alak\u00fa feje az akkor m\u00e1r j\u00f3l ismert p\u00f6r\u00f6lyc\u00e1p\u00e1ra eml\u00e9keztette a kutat\u00f3t. A hatalmas halat k\u00fcl\u00f6nleges fejform\u00e1ja miatt kor\u00e1bban a \u201etengerek v\u00edzszintm\u00e9r\u0151j\u00e9nek\u201d gondolt\u00e1k. Akkoriban egy hasonl\u00f3 alak\u00fa v\u00edzszintez\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k volt haszn\u00e1latban, mely az\u00f3ta m\u00e1r r\u00e9gen elt\u0171nt.<\/p>\n
Besorol\u00e1sa az \u00e1llatok rendszer\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\n
\n
T\u00f6rzs: <\/strong>\u00cdzeltl\u00e1b\u00faak (Arthropoda).<\/li>\n
Oszt\u00e1ly: <\/strong>Rovarok (Insecta).<\/li>\n
Rend: <\/strong>Szitak\u00f6t\u0151k (Odonata).<\/li>\n
Alrend:<\/strong> Nagyszitak\u00f6t\u0151k vagy egyenl\u0151tlensz\u00e1rny\u00fa szitak\u00f6t\u0151k (Anisoptera).<\/li>\n
Csal\u00e1d:<\/strong> Karcs\u00faacsaf\u00e9l\u00e9k (Aeshnidae).<\/li>\n
Genusz: <\/strong>Anax<\/em>.<\/li>\n
Faj<\/strong>: Anax imperator<\/em>.<\/li>\n<\/ul>\n
<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k sz\u00e1rmaz\u00e1sa<\/strong><\/h3>\n
A szitak\u00f6t\u0151k a leg\u0151sibb rovarrendek k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Korai el\u0151deik, az \u0151sszitak\u00f6t\u0151k, melyek k\u00fcl\u00f6n rovarrendet (Protodonata) alkottak, kb. 300 milli\u00f3 \u00e9ve, a fels\u0151-karbonban \u00e9ltek. Lenyomatukat egyes k\u0151zetek szinte teljes \u00e9ps\u00e9gben meg\u0151rizt\u00e9k. Az \u00f3ri\u00e1s-\u0151sszitak\u00f6t\u0151 (Meganeura monyi<\/em>) a legnagyobb ismert fajuk volt, sz\u00e1rnyfeszt\u00e1vols\u00e1ga el\u00e9rte a 60\u201370 cm-t, \u00edgy Eur\u00f3pa valaha \u00e9lt legnagyobb rovar\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n
$\"\"$ <\/p>\n
A karbon id\u0151szaki \u00f3ri\u00e1s-\u0151sszitak\u00f6t\u0151 (Meganeura monyi<\/em>) rajza (forr\u00e1s: Wikimedia Commons<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
Sokunkban f\u00f6lmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon mi\u00e9rt nem \u00e9lnek ma ilyen hatalmas termet\u0171 rovarok? B\u00e1r minden r\u00e9szlet m\u00e1ig sem vil\u00e1gos, de azt tudjuk, hogy a rovarok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb akad\u00e1lya l\u00e9gz\u0151rendszer\u00fck saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ban keresend\u0151. A rovarok ugyanis \u2013 t\u0151l\u00fcnk emberekt\u0151l \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a gerincesekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en \u2013 nem testfolyad\u00e9k \u00fatj\u00e1n, hanem k\u00f6zvetlen\u00fcl, vakon v\u00e9gz\u0151d\u0151 l\u00e9gcs\u00f6veken (trache\u00e1kon) \u00e1t juttatj\u00e1k el az oxig\u00e9nt a sz\u00f6veteikhez. A trachearendszer hat\u00e9konys\u00e1ga a testm\u00e9ret n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel er\u0151sen romlik. A rovarok ezt az akad\u00e1lyt a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9net azon id\u0151szak\u00e1ban tudt\u00e1k sikeresen lek\u00fczdeni, amikor a main\u00e1l j\u00f3val magasabb volt a l\u00e9gk\u00f6r oxig\u00e9ntartalma.<\/p>\n
<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k rokons\u00e1gi k\u00f6re, n\u00e9h\u00e1ny jellemz\u0151 faja<\/strong><\/h3>\n
Vil\u00e1gszerte mintegy 6000 a ma ismert szitak\u00f6t\u0151fajok sz\u00e1ma, z\u00f6m\u00fck a tr\u00f3pusi ter\u00fcletek lak\u00f3ja. Az Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151 143, illetve a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai 84 faj \u00edgy meglehet\u0151sen kev\u00e9snek sz\u00e1m\u00edt. A haz\u00e1nkban \u00e9l\u0151 64 szitak\u00f6t\u0151b\u0151l 22 faj t\u00f6rv\u00e9nyes v\u00e9delem alatt \u00e1ll, k\u00f6z\u00fcl\u00fck \u00f6t fokozottan v\u00e9dett, ez ut\u00f3bbiak eszmei \u00e9rt\u00e9ke 100\u00a0000 Ft.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k k\u00e9t f\u0151 csoportra oszlanak. A kisszitak\u00f6t\u0151k vagy egyenl\u0151sz\u00e1rny\u00faak (Zygoptera), illetve a nagyszitak\u00f6t\u0151k vagy egyenl\u0151tlensz\u00e1rny\u00faak (Anisoptera). A kisszitak\u00f6t\u0151k \u2013 nev\u00fcknek megfelel\u0151en \u2013 kis vagy k\u00f6zepes termet\u0171ek (legal\u00e1bbis az eur\u00f3pai fajok), viszonylag gyenge testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171ek \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en nem t\u00fals\u00e1gosan j\u00f3 rep\u00fcl\u0151k. R\u00f6pt\u00fck egyenetlen, sz\u00f6kell\u0151, egy rep\u00fcl\u00e9s alkalm\u00e1val t\u00f6bbnyire csak n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1got tesznek meg. A nagyszitak\u00f6t\u0151k ezzel szemben er\u0151teljes fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171ek, nagyobb testt\u00f6meg\u00fcknek \u00e9s f\u0151k\u00e9ppen j\u00f3val vastagabb \u00e9s er\u0151sebb sz\u00e1rnyuknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kiv\u00e1l\u00f3an rep\u00fclnek, ak\u00e1r jelent\u0151s t\u00e1vols\u00e1gra is eljuthatnak.<\/p>\n
A kisszitak\u00f6t\u0151k vagy egyenl\u0151sz\u00e1rny\u00faak egyik jellegzetes faja a s\u00e1vos szitak\u00f6t\u0151 (Calopteryx splendens<\/em>), a h\u00edm teste z\u00f6ldesen csillog\u00f3 ac\u00e9lk\u00e9k, sz\u00e1rny\u00e1n hatalmas, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k foltok l\u00e1that\u00f3k, m\u00edg a n\u0151st\u00e9ny egysz\u00edn\u0171 f\u00e9mz\u00f6ld, sz\u00e1rnyai barn\u00e1san f\u00fcst\u00f6sek. A d\u00edszes l\u00e9givad\u00e1sz (Coenagrion ornatum<\/em>) kisebb, test\u00e9t k\u00e9k-fekete mint\u00e1zat d\u00edsz\u00edti, sz\u00e1rnya sz\u00edntelen, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3. Magyarorsz\u00e1gon v\u00e9dett, eszmei \u00e9rt\u00e9ke 10\u00a0000 Ft \u00e9s egyben Natura 2000 jel\u00f6l\u0151faj. A foltossz\u00e1rnyjegy\u0171 rabl\u00f3 (Lestes barbarus<\/em>) k\u00f6nnyen felismerhet\u0151 jellegzetes, k\u00e9tsz\u00edn\u0171 sz\u00e1rnyjegy\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\nS\u00e1vos szitak\u00f6t\u0151 (Calopteryx splendens<\/em>) h\u00edmje (forr\u00e1s: Wikimedia Commons<\/a>)<\/p>\n
$\"\"$ <\/p>\n
D\u00edszes l\u00e9givad\u00e1sz (Coenagrion ornatum<\/em>) (fot\u00f3: Ambrus Andr\u00e1s, \u00cdzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n<\/div>\n
\n
Foltossz\u00e1rnyjegy\u0171 rabl\u00f3 (Lestes barbarus<\/em>) (fot\u00f3:T\u00f3th S\u00e1ndor)<\/p>\n
<\/p>\n<\/div>\n
\n
A nagyszitak\u00f6t\u0151k <\/strong>vagy egyenl\u0151tlensz\u00e1rny\u00fa szitak\u00f6t\u0151k alrendj\u00e9be tartozik a tark\u00e1n mint\u00e1zott potroh\u00fa n\u00e1di acsa (Aeshna mixta<\/em>). Jellegzetes megjelen\u00e9s\u0171 faj a feketel\u00e1b\u00fa szitak\u00f6t\u0151 (Gomphus vulgatissimus<\/em>), melynek test\u00e9n a fekete \u00e9s az \u00e9l\u00e9nks\u00e1rga-s\u00e1rg\u00e1sz\u00f6ld er\u0151s kontrasztja figyelhet\u0151 meg. Potroh\u00e1nak v\u00e9ge bunk\u00f3szer\u0171en megvastagodott. V\u00e9dett, term\u00e9szetv\u00e9delmi \u00e9rt\u00e9ke 5000 Ft. Az egyik leggyakoribb faj n\u00e1lunk a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges laposhas\u00faacsa (Libellula depressa<\/em>). A h\u00edm potroha vil\u00e1gosk\u00e9k, a n\u0151st\u00e9ny\u00e9 s\u00e1rg\u00e1sbarna, sz\u00e1rnyuk t\u00f6v\u00e9n nagy feket\u00e9s folt tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\nN\u00e1di acsa (Aeshna mixta<\/em>) (forr\u00e1s: British Dragonflies<\/a>)<\/p>\n
$\"\"$ <\/p>\n
Feketel\u00e1b\u00fa szitak\u00f6t\u0151 (Gomphus vulgatissimus<\/em>) (forr\u00e1s: K\u00f6rinfo<\/a>)<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
K\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges acsa (Libellula depressa<\/em>) h\u00edmje (forr\u00e1s: Wikimedia Commons<\/a>)<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
K\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges acsa (Libellula depressa<\/em>) n\u0151st\u00e9nye (forr\u00e1s: Staticflickr<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek f\u0151bb von\u00e1sai<\/strong><\/h3>\n
A szitak\u00f6t\u0151k saj\u00e1tos megjelen\u00e9s\u00fck folyt\u00e1n a nem szakember sz\u00e1m\u00e1ra is azonnal felismerhet\u0151k, j\u00f3llehet sz\u00ednezet\u00fck, m\u00e9ret\u00fck, alakjuk m\u00e9g a hazai, viszonylag csek\u00e9ly sz\u00e1m\u00fa faj eset\u00e9ben is meglep\u0151en v\u00e1ltozatos. M\u00edg a kisszitak\u00f6t\u0151k szeme a fej k\u00e9t oldal\u00e1n j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl, a nagyszitak\u00f6t\u0151k\u00e9 a fajok nagy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l hosszabb-r\u00f6videbb szakaszon \u00f6ssze\u00e9r, \u00e9s gyakran teljesen bebor\u00edtja a fej oldals\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t. A p\u00e1ros r\u00e1g\u00f3k \u00e9s \u00e1llkapcsok a ragadoz\u00f3 \u00e9letm\u00f3dnak megfelel\u0151en igen er\u0151sek \u00e9s az \u00e1ldozat f\u00f6lapr\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1lnak.<\/p>\n
A rep\u00fcl\u0151 \u00e9letm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben a tor igen er\u0151teljes fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, h\u00e1rom ferde tengely\u0171 szelv\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll: az el\u0151-, k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s ut\u00f3torb\u00f3l. A szelv\u00e9nyek ferdes\u00e9ge akkor l\u00e1tszik, ha a rovart oldalr\u00f3l n\u00e9zz\u00fck. Az egybeforrt k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s ut\u00f3tor belsej\u00e9ben \u00f3ri\u00e1si l\u00e9gzs\u00e1kok \u00e9s hatalmas izomk\u00f6tegek tal\u00e1lhat\u00f3k, melyeknek a rep\u00fcl\u00e9sben van szerep\u00fck. A sz\u00e1rnyak rendk\u00edv\u00fcl bonyolult m\u00f3don kapcsol\u00f3dnak a torhoz, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a szitak\u00f6t\u0151k k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is tudj\u00e1k mozgatni a sz\u00e1rnyaikat, \u00edgy nemcsak a rovarokra \u00e1ltal\u00e1nosan jellemz\u0151 rep\u00fcl\u00e9si m\u00f3dra(azaz a h\u00e1t- \u00e9s a haslemezekhez tapad\u00f3 izomk\u00f6tegek \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1sa \u00e9s elernyed\u00e9se r\u00e9v\u00e9n a sz\u00e1rnyak egyidej\u0171 emel\u00e9s\u00e9re \u00e9s s\u00fcllyeszt\u00e9s\u00e9re) is k\u00e9pesek, hanem olyan sokf\u00e9le man\u0151verre, amely szinte p\u00e1ratlan az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban. Ilyen t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az egy helyben lebeg\u00e9s vagy a h\u00e1trafel\u00e9 rep\u00fcl\u00e9s. A lassabban rep\u00fcl\u0151 kisszitak\u00f6t\u0151kn\u00e9l a k\u00e9t sz\u00e1rny t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 azonos m\u00f3don m\u0171k\u00f6dik, a gyorsabban rep\u00fcl\u0151 nagyszitak\u00f6t\u0151kn\u00e9l viszont a h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rnynak f\u0151leg a meghajt\u00e1sban, az el\u00fcls\u0151nek viszont a korm\u00e1nyz\u00e1sban van nagyobb szerepe.<\/p>\n
<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
\u00a0Szitak\u00f6t\u0151test sematikus rajza (forr\u00e1s: Ambrus \u00e9s munkat\u00e1rsai)<\/p>\n
<\/p>\n
A sz\u00e1rnyak s\u0171r\u0171 \u00e9rh\u00e1l\u00f3zattal ell\u00e1tott, \u00fcvegszer\u0171en \u00e1ttetsz\u0151 lemezek. A k\u00e9t sz\u00e1rnyp\u00e1r a kisszitak\u00f6t\u0151kn\u00e9l csaknem egyforma, innen kapt\u00e1k a m\u00e1sik nev\u00fcket (egyenl\u0151sz\u00e1rny\u00faak). A nagyszitak\u00f6t\u0151k h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rnya er\u0151sen kisz\u00e9lesedett, \u00edgy a k\u00e9t sz\u00e1rnyp\u00e1r elt\u00e9r\u0151 alak\u00fa (egyenl\u0151tlenssz\u00e1rny\u00faak). A sz\u00e1rnyak el\u00fcls\u0151 szeg\u00e9ly\u00e9n k\u00e9t felt\u0171n\u0151 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny tal\u00e1lhat\u00f3: a sz\u00e1rny k\u00f6z\u00e9ps\u0151 harmad\u00e1ban l\u00e9v\u0151 \u00e9s a sz\u00e1rny \u00edv\u00e9t er\u0151sen megt\u00f6r\u0151 sz\u00e1rnyb\u00fcty\u00f6k (nodus), illetve a sz\u00e1rnycs\u00facs k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151, erekkel hat\u00e1rolt, er\u0151sen kitiniz\u00e1lt \u00e9s t\u00f6bbnyire felt\u0171n\u0151 sz\u00edn\u0171 mez\u0151, a sz\u00e1rnyjegy. A hat\u00e1roz\u00e1sban fontos lehet m\u00e9g a sz\u00e1rny t\u00f6v\u00e9n\u00e9l tal\u00e1lhat\u00f3 saj\u00e1tos alakzat, a sz\u00e1rnyn\u00e9gysz\u00f6g (kisszitak\u00f6t\u0151k) \u00e9s a sz\u00e1rnyh\u00e1romsz\u00f6g (nagyszitak\u00f6t\u0151k) is.<\/p>\n
A l\u00e1bak fel\u00e9p\u00edt\u00e9se megfelel a rovarokra jellemz\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos j\u00e1r\u00f3l\u00e1bt\u00edpusnak, annak eredeti funkci\u00f3j\u00e1t azonban m\u00e1r elvesztette. K\u00e9t f\u0151 feladata a le\u00fcl\u00e9skor az alzaton vagy a n\u00f6v\u00e9nyzeten val\u00f3 megkapaszkod\u00e1s, illetve a zs\u00e1km\u00e1ny megragad\u00e1sa \u00e9s fogva tart\u00e1sa. A potroh felt\u0171n\u0151sen hossz\u00fa \u00e9s v\u00e9kony. T\u00edz viszonylag l\u00e1gy, cs\u0151szer\u0171, rugalmas h\u00e1rty\u00e1kkal \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9s \u00edgy t\u00e1gul\u00e9kony \u00edzb\u0151l, a potrohgy\u0171r\u0171kb\u0151l \u00e1ll. Az \u00edzek mozg\u00e9konyan kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, \u00edgy \u00f6sszetolhat\u00f3k, de sz\u00f6gben meg is hajl\u00edthat\u00f3k.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl ragadoz\u00f3k, csak \u00e9l\u0151 \u00e1llatokkal t\u00e1pl\u00e1lkoznak, t\u00f6bbnyire n\u00e1luk kisebb test\u0171 rovarokkal. Az egyenl\u0151tlensz\u00e1rny\u00faak vagy nagyszitak\u00f6t\u0151k a leveg\u0151 akrobat\u00e1i, sz\u00fanyogokb\u00f3l, legyekb\u0151l, b\u00f6gly\u00f6kb\u0151l, lepk\u00e9kb\u0151l \u00e9s m\u00e1s, rep\u00fcl\u0151 rovarokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zs\u00e1km\u00e1nyukat hosszabb-r\u00f6videbb l\u00e9gihajsza sor\u00e1n ejtik el. A kisebb rovarokat a leveg\u0151ben, rep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben fogyasztj\u00e1k el, a nagyobb zs\u00e1km\u00e1nnyal a n\u00f6v\u00e9nyzetre, fa\u00e1gakra telepednek.<\/p>\n
<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
Kis- \u00e9s nagyszitak\u00f6t\u0151 fels\u0151 sz\u00e1rny\u00e1nak rajza (forr\u00e1s: Steinmann 1984)<\/p>\n
<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151 szeme<\/strong><\/h3>\n
A szitak\u00f6t\u0151knek h\u00e1rom pontszeme \u00e9s k\u00e9t \u00f6sszetett szeme van. A zs\u00e1km\u00e1ny megszerz\u00e9s\u00e9ben hatalmas (a nagyszitak\u00f6t\u0151k eset\u00e9ben szinte az eg\u00e9sz fej\u00fcket bebor\u00edt\u00f3) \u00f6sszetett szem\u00fcknek van kulcsszerepe. \u00c9szlel\u00e9s\u00fck hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t a csaknem 360 fokos sz\u00f6gben elford\u00edthat\u00f3 fej\u00fck tov\u00e1bb fokozza. Az \u00f6sszetett szem t\u00edz-, h\u00fasz- esetleg harmincezer egys\u00e9gb\u0151l \u00e1ll, \u00e9s mozaikszer\u0171 k\u00e9pet \u00e1ll\u00edt el\u0151 a k\u00fclvil\u00e1gr\u00f3l. Biztos, hogy az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6v\u0151 k\u00e9p sz\u00e1mos tekintetben alatta marad az emberi szem \u00e1ltal alkotott k\u00e9p min\u0151s\u00e9g\u00e9nek, viszont a mozg\u00e1s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben a rovar sokkal t\u00f6bbre k\u00e9pes. El\u0151tt\u00fcnk ugyanis a vill\u00e1mgyorsan mozg\u00f3 t\u00e1rgyak \u00f6sszefolynak, m\u00edg a szitak\u00f6t\u0151 szeme a sz\u00e1zadm\u00e1sodperces vagy m\u00e9g r\u00f6videbb idej\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sokat is \u00e9szleli. Ehhez m\u00e9g hozz\u00e1tehetj\u00fck, hogy a szitak\u00f6t\u0151k, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a rovarok a pol\u00e1ros f\u00e9nyt \u00e9s a sz\u00e1munkra l\u00e1thatatlan ultraibolya f\u00e9nytartom\u00e1nyt is \u00e9rz\u00e9kelik.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
Szitak\u00f6t\u0151 szeme k\u00f6zelr\u0151l (forr\u00e1s: Digital Photographer<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 jellemz\u00e9se\u00a0<\/strong><\/h3>\n
Testhossza 68\u201384 mm, sz\u00e1rnyainak feszt\u00e1vols\u00e1ga 92\u2013106 mm. Testhossza alapj\u00e1n a m\u00e1sodik legnagyobb fajunk, sz\u00e1rnyfel\u00fclet\u00e9t tekintve holtversenyben \u00e1ll Eur\u00f3pa \u00e9s egyben Magyarorsz\u00e1g legnagyobb szitak\u00f6t\u0151j\u00e9vel, a ritka hegyiszitak\u00f6t\u0151vel (Cordulegaster heros<\/em>). A h\u00edm \u00e9s n\u0151st\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti ivari k\u00e9talak\u00fas\u00e1g els\u0151sorban a sz\u00ednmint\u00e1zat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9ben nyilv\u00e1nul meg. Fel\u00fclr\u0151l n\u00e9zve a h\u00edm potroha k\u00e9k alapsz\u00edn\u0171, a n\u0151st\u00e9ny\u00e9 viszont z\u00f6ld, vagy k\u00e9kesz\u00f6ld, ritk\u00e1bban k\u00e9k. A tor mindk\u00e9t ivarn\u00e1l egysz\u00edn\u0171 z\u00f6ld, mint\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcli. A potroh h\u00e1toldal\u00e1nak k\u00f6zep\u00e9n vastag, egybef\u00fcgg\u0151, csipk\u00e9zett sz\u00e9l\u0171, barn\u00e1sfekete s\u00e1v h\u00faz\u00f3dik v\u00e9gig. A sz\u00e1rny \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, az erezet s\u00f6t\u00e9t. A szemek el\u0151tt a homlokon kicsi, \u00f6tsz\u00f6g alak\u00fa fekete folt l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 (Anax imperator<\/em>) k\u00f6zelr\u0151l (fot\u00f3: Hern\u00e1di L\u00e1szl\u00f3, \u00cdzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 terepi felismer\u00e9se\u00a0<\/strong><\/h3>\n
M\u00e9rete, er\u0151teljes fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s jellegzetes sz\u00ednezete ok\u00e1n kev\u00e9s fajjal t\u00e9veszthet\u0151 \u00f6ssze. A valamivel kisebb, de hasonl\u00f3 tavi szitak\u00f6t\u0151 (Anax parthenope<\/em>) tora egysz\u00edn\u0171 barna \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a barn\u00e1s potroh\u00fa egyedeken nagyon felt\u0171n\u0151 a 2\u20133. potrohszelv\u00e9ny k\u00e9k foltja. A n\u0151st\u00e9nyek esetben a sz\u00e1rny egy r\u00e9sz\u00e9nek barn\u00e1s sz\u00ednezete is szembe\u00f6tl\u0151. Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 (A. imperator<\/em>) n\u0151st\u00e9nye egyed\u00fcl rakja pet\u00e9it a felsz\u00ednen \u00fasz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9szekbe, m\u00edg a tavi szitak\u00f6t\u0151 ezt mindig a h\u00edmmel, a p\u00e1rz\u00e1si l\u00e1ncban \u00f6sszekapaszkodva v\u00e9gzi. Rep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 jellegzetesen, \u201ep\u00faposan\u201d megg\u00f6rb\u00edtve tartja potroh\u00e1t, az A. parthenope<\/em> egyedein\u00e9l ez kev\u00e9sb\u00e9 felt\u0171n\u0151. Az ugyanebbe a genuszba tartoz\u00f3 nyerges acsa (Anax ephippiger<\/em>) valamivel kisebb, test\u00e9nek alapsz\u00edne \u00e9s szeme mindig barna, sz\u00e1rny\u00e1nak erezete vil\u00e1gos. A nagyobb termet\u0171 \u00e9s hasonl\u00f3 sz\u00ednezet\u0171 Aeshna-<\/em>fajokt\u00f3l, mint pl. a n\u00e1di acsa (Aeshna mixta<\/em>) \u00e9s a z\u00f6ld acsa (A. viridis<\/em>) j\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti mint\u00e1zatlan, egysz\u00edn\u0171 tora, valamint homlok\u00e1nak jellegzetes \u00f6tsz\u00f6g\u0171 foltja.<\/p>\n
$\"\"$ <\/em><\/p>\n
$\"\"$ <\/p>\n
\n
\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 (Anax imperator<\/em>) h\u00edmje (fent) \u00e9s n\u0151st\u00e9nye (lent) (fot\u00f3: Karl Csaba, Ambrus Andr\u00e1s, \u00cdzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n<\/div>\n
$\"\"$ <\/em><\/p>\n
Tavi szitak\u00f6t\u0151 (Anax parthenope<\/em>) (forr\u00e1s: brainmanpictures<\/a>)<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
N\u00e1di acsa (Aeshna mixta<\/em>) (P\u00e1l J\u00e1nos<\/a> festm\u00e9nye)<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 elterjed\u00e9se \u00e9s \u00e9l\u0151helye\u00a0<\/strong><\/h3>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 elterjed\u00e9si ter\u00fclete Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l Ir\u00e1non \u00e1t K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ig, illetve \u00c9szak-Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l Afrika sz\u00e9les s\u00e1vj\u00e1n \u00e1t D\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ig tart (holomediterr\u00e1n elterjed\u00e9s\u0171 faj). Tov\u00e1bbi el\u0151fordul\u00e1si helyei: Madagaszk\u00e1r, a Mascarenhas-szigetcsoport, Szokotra, a Z\u00f6ld-foki szigetek, a Kan\u00e1ri-szigetek, Madeira, az Azori-szigetek, az Arab-f\u00e9lsziget, valamint Pakiszt\u00e1n \u00e9s India \u00e9szaki r\u00e9sze. A F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger medenc\u00e9j\u00e9ben csaknem minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben D\u00e9l-Angli\u00e1t\u00f3l \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l \u00e9szaki ir\u00e1nyban terjed; m\u00e1r eljutott D\u00e9l-\u00cdrorsz\u00e1g \u00e9szaki hat\u00e1r\u00e1hoz, K\u00f6z\u00e9p-Angli\u00e1ig, Sv\u00e9dorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9ig, \u00c9sztorsz\u00e1gig \u00e9s Moszkva k\u00f6rny\u00e9k\u00e9ig. Az alacsonyabb fekv\u00e9s\u0171 helyeket r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben, de az Alpokban 1500, a Pireneusokban 2000 m\u00e9teres magass\u00e1gban is \u00e9szlelt\u00e9k, helyenk\u00e9nt ak\u00e1r m\u00e9g magasabbra is felhatol.<\/p>\n
Magyarorsz\u00e1g alf\u00f6ldjein, domb- \u00e9s hegyvid\u00e9kein egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3. A mell\u00e9kelt t\u00e9rk\u00e9p el\u0151fordul\u00e1si pontokt\u00f3l mentes \u201e\u00fcres ter\u00fcletei\u201d ink\u00e1bb a kutat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1t jelzik, hiszen az im\u00e1g\u00f3k igen nagy t\u00e1vols\u00e1gra elkalandoznak a v\u00edzt\u0151l, \u00edgy b\u00e1rhol f\u00f6lbukkanhatnak.<\/p>\n
L\u00e1rv\u00e1ja els\u0151sorban \u00e1ll\u00f3vizekben \u00e9l \u2013 a n\u00f6v\u00e9nyzetben gazdag tavak, v\u00edzt\u00e1roz\u00f3k, b\u00e1nyag\u00f6dr\u00f6k, kavicsb\u00e1nyatavak, halastavak, holt\u00e1gak, csatorn\u00e1k \u00e9s lassabban \u00e1raml\u00f3 vizek egyar\u00e1nt megfelelnek a kifejl\u0151d\u00e9shez, de fontos neki a naps\u00fct\u00e9s \u00e9s a kell\u0151k\u00e9ppen felmeleged\u0151 v\u00edz. A l\u00e1rv\u00e1k fejl\u0151d\u00e9se gyors, \u00e1ltal\u00e1ban egy \u00e9v alatt v\u00e9gbemegy, de a folyamatos fejl\u0151d\u00e9s miatt mindig lehet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa l\u00e1rv\u00e1kat tal\u00e1lni a teny\u00e9sz\u0151helyeken. A l\u00e1rv\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9ge szinkroniz\u00e1ltan alakul \u00e1t m\u00e1jusban, a ny\u00e1r sor\u00e1n azonban szeptemberig is megfigyelhet\u0151k l\u00e1rv\u00e1b\u00f3l kib\u00faj\u00f3 egyedek. A kifejlett szitak\u00f6t\u0151ket a legnagyobb sz\u00e1mban m\u00e1just\u00f3l augusztusig lehet \u00e9szlelni.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
Az \u00f3ri\u00e1s szitak\u00f6t\u0151 magyarorsz\u00e1gi lel\u0151helyei az im\u00e1g\u00f3k \u00e9s a l\u00e1rv\u00e1k eddigi \u00e9szlel\u00e9sei alapj\u00e1n<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 im\u00e1g\u00f3j\u00e1nak \u00e9letm\u00f3dja<\/strong><\/h3>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 \u00e9jszakai kikel\u00e9s\u00e9t az els\u0151 rep\u00fcl\u00e9s, a sz\u0171zrep\u00fcl\u00e9s k\u00f6veti m\u00e9g a napfelkelte el\u0151tt. Szinte teljes s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben, 2 lux megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s mellett kezdenek a szitak\u00f6t\u0151k sz\u00e1rnyuk rezget\u00e9s\u00e9vel \u201ebemeleg\u00edteni\u201d. A sz\u0171zrep\u00fcl\u00e9ssel 20\u2013200 m\u00e9terig jutnak el a kib\u00faj\u00e1si hely\u00fckt\u0151l. T\u00f6bbnyire f\u00e1kon landolnak, ahol n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1ig pihennek, \u00e9s test\u00fck tov\u00e1bb kem\u00e9nyedik. Az \u00e9r\u00e9si id\u0151 mintegy k\u00e9t h\u00e9tig tart, de legal\u00e1bb 9 nap sz\u00fcks\u00e9ges a h\u00edm, \u00e9s 11 nap a n\u0151st\u00e9ny eset\u00e9ben.<\/p>\n
A vad\u00e1szat d\u00e9lel\u0151tt kezd\u0151dik \u00e9s gyakran a s\u00f6t\u00e9ted\u00e9sig tart. Ek\u00f6zben 2\u20135 m magasan rep\u00fclnek a f\u00f6ld felett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ny\u00edlt helyeken. Leggyakoribb zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llataik a legyek, sz\u00fanyogok k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclnek ki, de lepk\u00e9k, szitak\u00f6t\u0151k is szerepelnek az \u00e9tlapj\u00e1n \u2013 ez ut\u00f3bbiakat akkor is legy\u0171rik, ha majdnem akkor\u00e1k, mint \u00f6nmaguk. A rep\u00fcl\u00e9si id\u0151 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban j\u00fanius elej\u00e9t\u0151l augusztus v\u00e9g\u00e9ig tart, s\u00falypontja a j\u00fanius \u00e9s j\u00falius k\u00f6zepe k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra esik. D\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e1prilis k\u00f6zep\u00e9t\u0151l november elej\u00e9ig tart, a f\u0151 id\u0151szak azonban j\u00fanius \u00e9s szeptember k\u00f6z\u00e9 esik.<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151k \u00e1tlagos \u00e9lettartama nagyj\u00e1b\u00f3l egy h\u00f3nap, vagy legfeljebb kett\u0151. A teljesen kifejlett szitak\u00f6t\u0151k legf\u0151bb term\u00e9szetes ellens\u00e9gei a kiv\u00e1l\u00f3an rep\u00fcl\u0151 kabas\u00f3lyom (Falco subbuteo<\/em>) \u00e9s a gyurgyalag (Merops apiaster<\/em>). A szitak\u00f6t\u0151k szinkroniz\u00e1lt, t\u00f6meges kikel\u00e9sn\u00e9l persze m\u00e1s madarak \u00e9s b\u00e9k\u00e1k is lakm\u00e1rozhatnak bel\u0151l\u00fck, m\u00e1r amennyiben a szitak\u00f6t\u0151k a reggeli sz\u00fcrk\u00fcletkor m\u00e9g nem rep\u00fcltek el pihen\u0151hely\u00fckr\u0151l.<\/p>\n
\u00c9rdekes, \u00e9s a rovarvil\u00e1gban nem t\u00fals\u00e1gosan gyakori jelens\u00e9g a sz\u00ednv\u00e1ltoztat\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, melynek sor\u00e1n az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 \u00e9gk\u00e9k sz\u00edn\u0171 h\u00edmje 4\u20135 \u00f3ra leforg\u00e1sa alatt piszkos sz\u00fcrk\u00e9s-z\u00f6ldre v\u00e1lt a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben, de akkor is, ha a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet huzamosabban 10 C al\u00e1 cs\u00f6kken. A visszaalakul\u00e1s 21 fokon mintegy egy \u00f3r\u00e1t vesz ig\u00e9nybe.<\/p>\n
<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k szaporod\u00e1sa<\/strong><\/h3>\n
A frissen kikelt szitak\u00f6t\u0151k \u2013 feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1suk kezdeti id\u0151szak\u00e1ban \u2013 igyekeznek elt\u00e1volodni a kib\u00faj\u00e1si hely\u00fckt\u0151l. Ez a viselked\u00e9s els\u0151sorban a t\u00fal\u00e9l\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l hasznos. A v\u00edz mellett tart\u00f3zkod\u00f3, m\u00e1r el\u0151bb kikelt \u00e9s ivar\u00e9rett \u2013 agressz\u00edv, territori\u00e1lis \u2013 egyedek a fiatal, t\u00f6r\u00e9keny fajt\u00e1rsaikban s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket okozn\u00e1nak. Tov\u00e1bbi el\u0151nye a v\u00edzt\u0151l val\u00f3 \u00e1tmeneti elt\u00e1volod\u00e1snak a popul\u00e1ci\u00f3k g\u00e9nk\u00e9szlet\u00e9nek kevered\u00e9se, mivel ekkor a szomsz\u00e9dos vagy ak\u00e1r t\u00e1volabbi kol\u00f3ni\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6het l\u00e9tre kapcsolat.<\/p>\n
A kisz\u00ednez\u0151d\u00f6tt \u00e9s ivar\u00e9rett\u00e9 v\u00e1lt szitak\u00f6t\u0151k hamarosan p\u00e1rt keresnek. A hazai fajok k\u00f6z\u00fcl a kisszitak\u00f6t\u0151k egyes csoportjain\u00e1l kifejezett udvarl\u00e1si szertart\u00e1st lehet megfigyelni. Ennek a n\u00e1szt\u00e1ncnak a feladata r\u00e9szben a fajazonoss\u00e1g eld\u00f6nt\u00e9se \u2013 udvarl\u00e1s k\u00f6zben a ugyanis a h\u00edmek jellegzetes faji b\u00e9lyegeiket mutogatj\u00e1k \u2013, \u00e9s a n\u0151st\u00e9ny \u00e1ltali elfogad\u00e1sr\u00f3l val\u00f3 meggy\u0151z\u0151d\u00e9s.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k legt\u00f6bbsz\u00f6r a leveg\u0151ben, rep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben v\u00e1lasztj\u00e1k ki egym\u00e1st, s j\u00f3 r\u00e9sz\u00fck a leveg\u0151ben is p\u00e1rosodik. A p\u00e1rz\u00e1s bonyolults\u00e1ga f\u0151k\u00e9nt abb\u00f3l \u2013 a rovarokn\u00e1l egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u2013anat\u00f3miai jellegzetess\u00e9gb\u0151l ad\u00f3dik, hogy a h\u00edm ivarmirigye (her\u00e9je) a potrohv\u00e9gen, m\u00edg a p\u00e1rz\u00f3szerve (pontosabban az ond\u00f3 t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 szerve) a potroh t\u00f6v\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. (A p\u00e1rz\u00e1s el\u0151tt \u00edgy a h\u00edmnek a potroha el\u0151reg\u00f6rb\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u201efel kell t\u00f6ltenie\u201d a potroha t\u00f6v\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 speci\u00e1lis szerv\u00e9t.) A p\u00e1rz\u00e1si cerem\u00f3nia egyik kulcsl\u00e9p\u00e9se, hogy a h\u00edm elt\u00e1vol\u00edtja a n\u0151i ivarszerb\u0151l az el\u0151z\u0151 p\u00e1rosod\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 sperm\u00e1t.<\/p>\n
Az aktus nyit\u00e1nyak\u00e9nt a h\u00edm p\u00e1ros potrohf\u00fcggel\u00e9keivel megragadja a n\u0151st\u00e9ny nyakszirtj\u00e9t (kisszitak\u00f6t\u0151kn\u00e9l az el\u0151tor\u00e1t), \u00e9s \u00edgy l\u00e1ncszer\u0171en \u00f6sszekapcsol\u00f3dva hossz\u00fa utat is megtehetnek, mik\u00f6zben a h\u00edm rep\u00fcl el\u00f6l. A p\u00e1rz\u00e1s \u00fagy folytat\u00f3dik, hogy a n\u0151st\u00e9ny el\u0151relend\u00edti a potroh\u00e1t, \u00e9s a h\u00edm potroht\u00f6v\u00e9hez k\u00f6zel\u00edti. Ebben a h\u00edm is seg\u00edti, el\u0151sz\u00f6r l\u00e1baival, majd p\u00e1rz\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k\u00e9nek ivarkamp\u00f3ival megragadja a n\u0151st\u00e9ny potrohv\u00e9g\u00e9t, majd p\u00e1rz\u00f3szerv\u00e9hez illeszti. A k\u00fcl\u00f6nleges alakzatban (melyet p\u00e1rz\u00e1si ker\u00e9knek, vagy szaksz\u00f3val gy\u0171r\u0171kopul\u00e1nak nevez\u00fcnk) is k\u00e9pesek rep\u00fclni, \u00e9s gyakran csak a megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s ut\u00e1n pihennek meg. Legt\u00f6bbsz\u00f6r a p\u00e1rz\u00e1s ut\u00e1n sem v\u00e1lnak sz\u00e9t teljesen. A legt\u00f6bb faj a n\u00f6v\u00e9nyek v\u00edz alatti sz\u00e1r\u00e1nak, level\u00e9nek sz\u00f6veteibe juttatja pet\u00e9it, mik\u00f6zben a n\u0151st\u00e9ny sokszor maga is v\u00edz al\u00e1 mer\u00fcl. A v\u00edzbe ker\u00fclt pet\u00e9k les\u00fcllyednek az alzatra, ahol r\u00f6videsen az iszapba mer\u00fclnek. A n\u0151st\u00e9ny pet\u00e9it lehelyezheti \u00fagy is, hogy potroh\u00e1t id\u0151nk\u00e9nt a v\u00edzbe mer\u00edti vagy a v\u00edz felett rep\u00fclve, a vizet sz\u00e1ntva ejti pet\u00e9it a v\u00edzbe.<\/p>\n
$\"\"$ <\/p>\n
Tavi szitak\u00f6t\u0151 (Anax parthenope<\/em>) p\u00e1rz\u00e1si ker\u00e9kben. Fel\u00fcl a h\u00edm, alul a n\u0151st\u00e9ny (forr\u00e1s: \u00dajv\u00e1ri Zsolt, \u00edzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 szaporod\u00e1sa<\/strong><\/h3>\n
Szaporod\u00e1si id\u0151szakban a h\u00edmek d\u00e9lel\u0151tt jelennek meg a vizek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Aktivit\u00e1suk maximuma a d\u00e9li, 15\u00a0000 lux f\u00e9nyer\u0151ss\u00e9gn\u00e9l \u00e9szlelhet\u0151, de k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n, s\u0151t a s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s el\u0151tt \u00fajb\u00f3l visszat\u00e9rnek. Ilyenkor a h\u00edmek f\u0151k\u00e9ppen vad\u00e1sznak. J\u00e1r\u0151r\u00f6z\u0151 rep\u00fcl\u00e9s\u00fck fordulatos, er\u0151teljes \u00e9s kitart\u00f3. A nagyj\u00e1b\u00f3l 1 gramm t\u00f6meg\u0171 rovar m\u00e9g er\u0151sebb sz\u00e9ll\u00f6k\u00e9sek alkalm\u00e1val is megtartja egyenes testhelyzet\u00e9t. Jellemz\u0151, hogy \u00fcgyesen kihaszn\u00e1lja a felsz\u00e1ll\u00f3 meleg l\u00e9g\u00e1ramlatokat, mik\u00f6zben gyakran v\u00e1lt sikl\u00f3rep\u00fcl\u00e9sre. Az adott partszakaszon elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 1 perc \u00e9s m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt mozog, de azokon a helyeken, ahol jelent\u0151s az egyeds\u0171r\u0171s\u00e9g, az elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 is cs\u00f6kken. A rev\u00edr nagys\u00e1ga 80 \u00e9s 2400 m^{2<\/sup> k\u00f6z\u00f6tt van. A riv\u00e1lisok vehemensen t\u00e1madj\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9s ha m\u00f3djukban \u00e1ll, el\u0171zik ellenfel\u00fcket.<\/p>\n}
A n\u0151st\u00e9nyek egyenes vonal\u00fa m\u00e9lyrep\u00fcl\u00e9ssel \u00e9rkeznek a toj\u00e1srak\u00e1s sz\u00ednhely\u00e9re. A p\u00e1rz\u00e1si ker\u00e9k a leveg\u0151ben alakul ki, de a p\u00e1r v\u00e9g\u00fcl az alacsony n\u00f6v\u00e9s\u0171, l\u00e1gysz\u00e1r\u00fa veget\u00e1ci\u00f3n vagy f\u00e1kon-bokrokon k\u00f6t ki. A p\u00e1rz\u00e1s maga 5\u201315 percig tart. A toj\u00e1srak\u00e1s a h\u00edmek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl zajlik. Toj\u00e1srak\u00e1skor a n\u0151st\u00e9ny v\u00edzfelsz\u00ednen \u00fasz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyre vagy v\u00edzb\u0151l ki\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1rra telepszik. H\u00e1ts\u00f3 testfel\u00e9t azut\u00e1n v\u00edzbe mer\u00edti, ahol egyenk\u00e9nt \u00e9s egy vagy k\u00e9t sorban helyezi toj\u00e1sait a kiv\u00e1lasztott v\u00edzin\u00f6v\u00e9ny belsej\u00e9be \u00fagy, hogy a 2 mm hossz\u00fa toj\u00e1sok teljesen be\u00e1gyaz\u00f3dnak a n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetbe, onnan csak kis darabjuk l\u00f3g ki. \u00cdgy a n\u00f6v\u00e9ny nem n\u00f6vi k\u00f6r\u00fcl a ny\u00edl\u00e1st, \u00e9s a kikel\u0151 el\u0151l\u00e1rv\u00e1k k\u00f6nnyen el tudj\u00e1k hagyni a sz\u00e1rat.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 n\u0151st\u00e9nye (Anax imperator<\/em>) peterak\u00e1s k\u00f6zben (forr\u00e1s: Ambrus Andr\u00e1s, \u00edzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
\u00a0A szitak\u00f6t\u0151k embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se, l\u00e1rv\u00e1ja \u00e9s \u00e1talakul\u00e1sa<\/strong><\/h3>\n
A toj\u00e1s\u00e1llapot t\u00f6bbnyire csak n\u00e9h\u00e1ny napig tart, olykor azonban elh\u00faz\u00f3dik, ilyenkor a rovar ebben az alakban is telel \u00e1t. Az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s v\u00e9g\u00e9n a toj\u00e1sb\u00f3l kib\u00faj\u00f3 1\u20132 mm-es f\u00e9regszer\u0171 el\u0151l\u00e1rva \u00e9lete csak r\u00f6vid ideig tart (percekig, n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1ig, esetleg egy napig) \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokn\u00e1l a fajokn\u00e1l van fontos szerepe, amelyek nem a v\u00edzbe, hanem a n\u00f6v\u00e9nyek sz\u00f6veteibe, talajba rakj\u00e1k toj\u00e1saikat. A l\u00e1rva\u00e1llapot id\u0151tartama nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap vagy ak\u00e1r t\u00f6bb \u00e9v is lehet, k\u00f6zben 9\u201316 alkalommal vedlenek, \u00e9s a vedl\u00e9sek ut\u00e1n visszamarad a l\u00e1rvab\u0151r (exuvium). A vedl\u00e9sekre az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, mivel a rovarok k\u00fcltakar\u00f3ja kitinb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel, amely nem k\u00e9pes t\u00e1gulni, \u00edgy a folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 l\u00e1rva id\u0151r\u0151l-id\u0151re \u201ekin\u00f6vi r\u00e9gi ruh\u00e1j\u00e1t\u201d. A vedl\u00e9sek el\u0151rehaladt\u00e1val a l\u00e1rva fokozatosan egyre hasonl\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lik a kifejlett rovarhoz, az im\u00e1g\u00f3hoz.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k l\u00e1rv\u00e1i a v\u00edzi \u00e9letm\u00f3dhoz j\u00f3l alkalmazkodott ragadoz\u00f3k. A kisszitak\u00f6t\u0151k l\u00e1rv\u00e1inak teste karcs\u00fa, megny\u00falt, potroha v\u00e9g\u00e9n h\u00e1rom jellegzetes alak\u00fa tracheakopolty\u00fak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 farlemezeket viselnek, melyek feladata a l\u00e9gz\u00e9s lebonyol\u00edt\u00e1sa, de seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00faszni is tud. A farlemezek alakja, mint\u00e1zata alapj\u00e1n a szitak\u00f6t\u0151fajok j\u00f3l azonos\u00edthat\u00f3k. A kisszitak\u00f6t\u0151k l\u00e1rv\u00e1i hajl\u00e9konyak, ez\u00e9rt k\u00edgy\u00f3szer\u0171en mozognak. A v\u00edzin\u00f6v\u00e9nyeken tart\u00f3zkod\u00f3 kisszitak\u00f6t\u0151k l\u00e1rv\u00e1i vesz\u00e9ly eset\u00e9n elrejt\u0151znek, mozdulatlann\u00e1 v\u00e1lnak az \u00e1lc\u00e1z\u00e1sban rem\u00e9nykedve, vagy a menek\u00fcl\u00e9sben keresnek mened\u00e9ket.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
S\u00e1vos szitak\u00f6t\u0151 (Calopteryx splendens<\/em>) l\u00e1rv\u00e1ja (fot\u00f3: T\u00f3th S\u00e1ndor)<\/p>\n
<\/p>\n
A nagyszitak\u00f6t\u0151k l\u00e1rv\u00e1i z\u00f6m\u00f6kebb \u00e9s er\u0151teljesebb fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171ek, v\u00e1ltozatos alak\u00faak. T\u00f6bbnyire az alzaton s\u00e9t\u00e1lva keresik \u00e1ldozatukat, vagy a n\u00f6v\u00e9nyeken v\u00e1rakozva lesnek pr\u00e9d\u00e1ra. Fenyeget\u00e9s eset\u00e9n gyakran lend\u00fclnek ellent\u00e1mad\u00e1sba, vagy potrohv\u00e9g\u00fck\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 er\u0151s t\u00fcsk\u00e9ikkel v\u00e9dekeznek, esetleg fog\u00f3\u00e1larcuk bevet\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lnak ijeszt\u0151nek l\u00e1tszani. B\u00e9lkopolty\u00faval l\u00e9legeznek, nincsenek farlemezeik, \u00edgy \u00faszni sem tudnak.<\/p>\n
Mindk\u00e9t csoport jellemz\u0151 k\u00e9plete az als\u00f3 ajak m\u00f3dosul\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt fog\u00f3\u00e1larc. A hossz\u00fa fog\u00f3 nyugalmi helyzetben \u00f6sszehajtott \u00e1llapotban van a fej alatt, a v\u00e9g\u00e9n egym\u00e1s fel\u00e9 mozgathat\u00f3, er\u0151s, fogazott lemezek tal\u00e1lhat\u00f3k. A szerkezet a zs\u00e1km\u00e1ny megragad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a sz\u00e1j fel\u00e9 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. A zs\u00e1km\u00e1nyt \u00e9szlel\u0151 szitak\u00f6t\u0151l\u00e1rva rendk\u00edv\u00fcli sebess\u00e9ggel k\u00e9pes fog\u00f3\u00e1larc\u00e1t el\u0151relend\u00edteni \u00e9s \u00e1ldozat\u00e1t foglyul ejteni. A megfog\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t n\u00f6veli a v\u00e9gb\u00e9lb\u0151l kipr\u00e9selt v\u00edz, mely a rak\u00e9taelv alapj\u00e1n nagy sebess\u00e9ggel el\u0151rehajtja a l\u00e1rv\u00e1t. A hal\u00e1los szor\u00edt\u00e1sb\u00f3l szinte soha sincs menekv\u00e9s, a szitak\u00f6t\u0151k olykor fajt\u00e1rsaikat is megragadj\u00e1k \u00e9s felfalj\u00e1k. (Ilyen esetben nem a t\u00e1mad\u00f3 \u00e9s a pr\u00e9da nagys\u00e1ga sz\u00e1m\u00edt, hanem hogy ki int\u00e9zett el\u0151sz\u00f6r t\u00e1mad\u00e1st.) \u00c1ldozataik t\u00f6bbs\u00e9ge az\u00e9rt t\u00f6bbnyire a v\u00edzben \u00e9l\u0151 f\u00e9reg, r\u00e1k, rovarl\u00e1rva vagy m\u00e1s kisebb v\u00edzi \u00e9l\u0151l\u00e9ny.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
A fog\u00f3\u00e1larc sematikus \u00e1br\u00e1ja \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se (forr\u00e1s: Galliani et al. 2017)<\/p>\n
<\/p>\n
A nagyobb fajok kifejlett l\u00e1rv\u00e1i ebihalakat, s\u0151t halivad\u00e9kokat \u00e9s kisebb halakat is k\u00e9pesek zs\u00e1km\u00e1nyul ejteni. Kisebb vizekben az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 l\u00e1rv\u00e1ja egy\u00e9rtelm\u0171en cs\u00facsragadoz\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt: az utols\u00f3 vedl\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3, ak\u00e1r 6 centim\u00e9teres l\u00e1rva, t\u00f6bb mint 1 cm-re is kilend\u00edthet\u0151 fog\u00f3\u00e1larc\u00e1val val\u00f3ban f\u00e9lelmetes ragadoz\u00f3. A szitak\u00f6t\u0151l\u00e1rv\u00e1k term\u00e9szetes ellens\u00e9gei a ragadoz\u00f3 halak, a r\u00e1g\u00f3jukb\u00f3l em\u00e9szt\u0151enzimet kibocs\u00e1t\u00f3 cs\u00edkbog\u00e1rl\u00e1rv\u00e1k \u00e9s a v\u00edzipolosk\u00e1k.<\/p>\n
Az utols\u00f3 vedl\u00e9s id\u0151szaka alatt a szitak\u00f6t\u0151 nagyon s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny, \u00e9s fokozottan ki van t\u00e9ve a ragadoz\u00f3k (f\u0151leg a b\u00e9k\u00e9k, madarak) t\u00e1mad\u00e1sainak. Erre a k\u00e9nyes folyamatra \u00e9ppen ez\u00e9rt k\u00e9s\u0151n este, \u00e9jszaka vagy kora hajnalban ker\u00fcl sor. A l\u00e1rva ilyenkor f\u00f6lkapaszkodik egy v\u00edzb\u0151l ki\u00e1ll\u00f3 n\u00e1dsz\u00e1lra vagy k\u0151re, \u00e9s igyekszik a v\u00edzt\u0151l elt\u00e1volodni. Mikor kell\u0151 magass\u00e1gban van, er\u0151sen megkapaszkodik, \u00e9s pump\u00e1l\u00f3 mozdulataival felhas\u00edtja sz\u0171kk\u00e9 v\u00e1lt l\u00e1rvab\u0151r\u00e9t. A hasad\u00e1s a fejen indul \u00e9s a potroh fel\u00e9 halad. A l\u00e1rva lassan kih\u00fazza mag\u00e1t b\u0151r\u00e9b\u0151l. Ilyenkor m\u00e9g alig hasonl\u00edt a k\u00e9sz szitak\u00f6t\u0151re, sz\u00e1rnyai apr\u00f3 cs\u00f6kev\u00e9nynek l\u00e1tszanak. \u00c9ppen ez\u00e9rt sz\u00e1rnyereibe testfolyad\u00e9kot pump\u00e1l, hogy a sz\u00e1rnya kifesz\u00fclj\u00f6n. \u00d3r\u00e1kat vesz ig\u00e9nybe ez a folyamat, a kikel\u00e9s ut\u00e1n egysz\u00edn\u0171, mint\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcli test jellegzetes sz\u00edneinek megjelen\u00e9se pedig napokig, s\u0151t ink\u00e1bb hetekig tart.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 l\u00e1rv\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se<\/strong><\/h3>\n
Az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl a toj\u00e1slerak\u00e1skor veszi kezdet\u00e9t \u00e9s 10\u201330, h\u0171v\u00f6sebb vizekben 40\u201350 napig is eltart. A toj\u00e1srak\u00e1s 2 h\u00f3napig zajlik, a kikel\u0151 l\u00e1rv\u00e1k n\u00f6veked\u00e9se l\u00e9nyeg\u00e9ben a rendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1ll\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, \u00edgy ugyanabban a szezonban er\u0151sen elt\u00e9r\u0151 nagys\u00e1g\u00faak lehetnek. A fiatal l\u00e1rv\u00e1k a v\u00edzfelsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben tart\u00f3zkodnak, t\u00f6bbnyire egy v\u00edzbe mer\u00fclt lev\u00e9l vagy n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9sz alatt. Ekkor jellegzetes feh\u00e9r-fekete mint\u00e1zatot viselnek, ami \u00e1lc\u00e1z\u00e1sukat szolg\u00e1lja. A vedl\u00e9sek sor\u00e1n fokozatosan elvesztik korai sz\u00ednezet\u00fcket, z\u00f6ld-z\u00f6ldesbarna sz\u00ednt \u00f6ltenek, \u00e9s \u00edgy j\u00f3l beleolvadnak k\u00f6rnyezet\u00fckbe. A 9. \u00e9s 11. vedl\u00e9sn\u00e9l a m\u00e9lyebb v\u00edzr\u00e9tegekbe v\u00e1ndorolnak, ahol v\u00edzben \u00e1ll\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyek sz\u00e1r\u00e1n kapaszkodnak, vagy az alzaton tart\u00f3zkodnak.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 l\u00e1rv\u00e1ja (fot\u00f3: T\u00f3th S\u00e1ndor)<\/p>\n
<\/p>\n
Ebben a st\u00e1diumban rendk\u00edv\u00fcli mozg\u00e9konyak \u00e9s fal\u00e1nkak. F\u0151k\u00e9nt kisr\u00e1kokkal (v\u00edzibolh\u00e1kkal), \u00e1rvasz\u00fanyog-, tegzes-, k\u00e9r\u00e9sz \u00e9s kisszitak\u00f6t\u0151-l\u00e1rv\u00e1kkal t\u00e1pl\u00e1lkoznak, de v\u00edzicsig\u00e1k, ebihalak \u00e9s kishalak is szerepelnek az \u00e9tlapjukon. Zs\u00e1km\u00e1nyukat csak 2\u20135 cm t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelik. A megfog\u00e1s sikere a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le csoportokn\u00e1l elt\u00e9r\u0151: k\u00e9r\u00e9szekn\u00e9l 36, m\u00edg \u00e1rvasz\u00fanyogok eset\u00e9ben 96 sz\u00e1zal\u00e9kos. A zs\u00e1km\u00e1nyszerz\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben kifejtett er\u0151fesz\u00edt\u00e9s is elt\u00e9r\u0151: a v\u00edzicsig\u00e1k \u00e9s tegzesek eset\u00e9ben igen nagy, m\u00edg az \u00e1rvasz\u00fanyogokn\u00e1l j\u00f3val csek\u00e9lyebb. A nagy \u00e9s er\u0151sebb pr\u00e9da legy\u0171r\u00e9s\u00e9re a potrohv\u00e9g t\u00fcsk\u00e9it is bevetik. Megfigyelt\u00e9k, hogy egy \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151l\u00e1rva egy toj\u00e1srak\u00f3 fat\u00f6rzsvad\u00e1sz acsa (Aeshna juncea<\/em>) n\u0151st\u00e9ny\u00e9t megt\u00e1madta \u00e9s f\u00e9lig f\u00f6l is falta.<\/p>\n
Kisebb vizekben az \u00f3ri\u00e1sszitak\u00f6t\u0151-l\u00e1rv\u00e1k m\u00e9ret\u00fck, agresszivit\u00e1suk \u00e9s fal\u00e1nks\u00e1guk r\u00e9v\u00e9n val\u00f3di cs\u00facsragadoz\u00f3k. Halak \u00e9s r\u00e1kok jelenl\u00e9te er\u0151sen cs\u00f6kkenti szaporod\u00e1si es\u00e9ly\u00fcket \u2013 ilyenkor a l\u00e1rv\u00e1k n\u00f6veked\u00e9se az elegend\u0151 b\u00fav\u00f3hely, vagyis v\u00edzbe mer\u00fcl\u0151 n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9sz f\u00fcggv\u00e9nye. A l\u00e1rv\u00e1k kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rz\u00e9kenyek a v\u00edz min\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s s\u00f3tartalm\u00e1ra, de m\u00e9g az oxig\u00e9nhi\u00e1nyt is j\u00f3l t\u0171rik. Ha kev\u00e9s az oxig\u00e9n, potrohv\u00e9g\u00fcket a v\u00edzb\u0151l kidugva k\u00e9pesek leveg\u0151t f\u00f6lvenni.<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 az Alpokt\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151, melegebb vid\u00e9keken egynemzed\u00e9kes (univoltin), hidegebb t\u00e1jakon viszont szemivoltin (vagyis egy nemzed\u00e9k kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez nem el\u00e9g egy \u00e9v), vagy az uni- \u00e9s szemivoltin gener\u00e1ci\u00f3k v\u00e1ltakoz\u00e1sa figyelhet\u0151 meg. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban a legkor\u00e1bbi l\u00e1rv\u00e1k j\u00falius els\u0151 harmad\u00e1ban jelennek meg, melyeknek a 11. l\u00e1rvast\u00e1diuma t\u00e9len k\u00f6vetkezik be. Tov\u00e1bbi vedl\u00e9sek m\u00e1r csak a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 tavasszal zajlanak, az utols\u00f3, 13-t\u00f3l 16. terjed\u0151 l\u00e1rvast\u00e1diumokra pedig m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9ig ker\u00fcl sor, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben alakulnak \u00e1t im\u00e1g\u00f3v\u00e1. Az is el\u0151fordulhat, hogy nyugalmi \u00e1llapotba (diapauz\u00e1ba) vonulnak, \u00e9s az \u00e1talakul\u00e1s csak a toj\u00e1srak\u00e1st k\u00f6vet\u0151 m\u00e1sodik \u00e9vben t\u00f6rt\u00e9nik meg. Az egy- \u00e9s k\u00e9t\u00e9ves fejl\u0151d\u00e9s\u0171 popul\u00e1ci\u00f3k kib\u00faj\u00e1sa a szemivoltin csoportn\u00e1l tavasszal, szinkroniz\u00e1lt m\u00f3don (Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1jus k\u00f6zep\u00e9t\u0151l) t\u00f6rt\u00e9nik, m\u00edg az univoltin gener\u00e1ci\u00f3k\u00e9 a ny\u00e1r folyam\u00e1n, nem egy id\u0151ben, ilyenkor teh\u00e1t a kikel\u00e9si g\u00f6rbe k\u00e9tcs\u00facs\u00fa. Nagy popul\u00e1ci\u00f3s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s kedvez\u0151 id\u0151j\u00e1r\u00e1si viszonyok mellett t\u00f6meges kib\u00faj\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3. Ilyenkor ugyanazon n\u00f6v\u00e9nyen 3\u20134 l\u00e1rvab\u0151r is tal\u00e1lhat\u00f3 egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvez\u0151 id\u0151j\u00e1r\u00e1s mellett egy m\u00e1sodik popul\u00e1ci\u00f3 is kifejl\u0151dhet, vagyis ilyenkor a faj k\u00e9tnemzed\u00e9kes (bivoltin).<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
Frissen kib\u00fajt \u00f3ri\u00e1s szitak\u00f6t\u0151 \u00e9s l\u00e1rvab\u0151re (forr\u00e1s: Wildermuth & Martens 2014)<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00e1talakul\u00e1s legels\u0151 jelei m\u00e1r hetekkel a kikel\u00e9s el\u0151tt megmutatkoznak: a szem megnagyobbodik, az als\u00f3 ajak pedig a fog\u00f3\u00e1larc alatt visszafejl\u0151dik. A l\u00e1rv\u00e1k az utols\u00f3 vedl\u00e9s el\u0151tt a part fel\u00e9 v\u00e1ndorolnak. Alkalmas helyet keresnek a kib\u00faj\u00e1sra, \u00e9s kikapaszkodnak v\u00edzb\u0151l, ha 11 fokn\u00e1l melegebb van. A l\u00e1rvab\u0151r felreped\u00e9s\u00e9re a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben (2 lux megvil\u00e1g\u00edt\u00e1si szint alatt) ker\u00fcl sor. \u00c9jf\u00e9lig a sz\u00e1rny \u00e9s a h\u00e1ts\u00f3 testf\u00e9l szabadd\u00e1 v\u00e1lik, \u00fagyhogy a hajnali sz\u00fcrk\u00fcletkor a rovar m\u00e1r k\u00e9szen \u00e1ll a sz\u0171zrep\u00fcl\u00e9sre. Ha az \u00e9jszaka folyam\u00e1n jelent\u0151s leh\u0171l\u00e9s vagy hidegfront t\u00f6r be, a l\u00e1rv\u00e1k egy r\u00e9sze visszah\u00faz\u00f3dik a v\u00edzbe, \u00e9s a vedl\u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 napon zajlik. A mortalit\u00e1s a kikel\u00e9skor 8\u201316 sz\u00e1zal\u00e9kos, ami r\u00e9szben a t\u00f6k\u00e9letlen vedl\u00e9s, a hib\u00e1san fejlett sz\u00e1rny vagy a ragadoz\u00f3k sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrand\u00f3. A vedl\u00e9s lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra a legalkalmasabb a v\u00edzb\u0151l ki\u00e1ll\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00e1r, amelyen a l\u00e1rv\u00e1k 5\u2013150 cm magasra kapaszkodnak.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9ge<\/strong><\/h3>\n
Eur\u00f3p\u00e1ban az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 sehol sem vesz\u00e9lyeztetett. Lok\u00e1lisan persze elt\u0171nhet, ha a sek\u00e9ly tavat a gyomveget\u00e1ci\u00f3 annyira ellepi, hogy megsz\u0171nik a szabad v\u00edzfel\u00fclet. A felt\u00f6lt\u0151d\u0151, illetve n\u00e1ddal nagyon s\u0171r\u0171n ben\u0151tt vizek sem alkalmasak e faj szaporod\u00e1s\u00e1ra. Vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151 lehet, ha egy halast\u00f3ban t\u00fals\u00e1gosan s\u0171r\u0171 a hal\u00e1llom\u00e1ny, vagy a kacs\u00e1k az \u00e1lland\u00f3 etet\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben nagy sz\u00e1mban tart\u00f3san megtelepednek. Ilyenkor a szitak\u00f6t\u0151k a kedvez\u0151bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket k\u00edn\u00e1l\u00f3 term\u00e9szetes vizekhez v\u00e1ndorolnak.<\/p>\n
<\/p>\n
Javaslat az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 megfigyel\u00e9sre<\/strong><\/h3>\n
Az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151t legink\u00e1bb a csendes, n\u00f6v\u00e9nyzettel ben\u0151tt v\u00edzpartokon lehet megfigyelni, ahol a szabad v\u00edzfel\u00fclet nagys\u00e1ga 100 n\u00e9gyzetm\u00e9tert\u0151l t\u00f6bb hekt\u00e1rig terjed. A rep\u00fcl\u00e9s \u00e9s az agressz\u00edv ter\u00fcletv\u00e9d\u0151 viselked\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra a kisebb v\u00edztestek alkalmasak, ahol a rovar viszonylag sokat tart\u00f3zkodik a part k\u00f6zel\u00e9ben. Az \u00e1talakul\u00e1s, vagyis a l\u00e1rv\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kib\u00faj\u00e1s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t a n\u00f6v\u00e9nyzettel viszonylag kev\u00e9sb\u00e9 ben\u0151tt partszakaszok ny\u00fajthatj\u00e1k egy meleg, m\u00e1jusi est\u00e9n, illetve \u00e9jszak\u00e1n s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s \u00e9s \u00e9jf\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt. Szerencs\u00e9s esetben t\u00f6meges \u00e1talakul\u00e1snak is tan\u00fai lehet\u00fcnk. A t\u00f6bbi fajhoz k\u00e9pest hatalmas l\u00e1rvab\u0151r\u00f6k megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra a ny\u00e1ri id\u0151szakban van es\u00e9ly\u00fcnk.<\/p>\n
$\"\"$ <\/p>\n
\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 l\u00e1rvab\u0151re (exuvium) (forr\u00e1s: \u00edzeltl\u00e1b\u00faak.hu<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151 a kult\u00far\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben<\/strong><\/h3>\n
Az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1kban a szitak\u00f6t\u0151 sokszor a gonoszt jelen\u00edti meg. Angli\u00e1ban az \u00f6rd\u00f6g varr\u00f3t\u0171j\u00e9nek is h\u00edvj\u00e1k, de nev\u00e9nek (dragontfly) sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sa is \u00e1rulkod\u00f3: s\u00e1rk\u00e1nyl\u00e9gy. Egy rom\u00e1n mes\u00e9ben az \u00f6rd\u00f6g \u00e1ltal megsz\u00e1llott l\u00f3k\u00e9nt szerepel, a sv\u00e9dek mond\u00e1i szerint az \u00f6rd\u00f6g a szitak\u00f6t\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9ri meg az emberek lelk\u00e9t.<\/p>\n
Az indi\u00e1nok k\u00f6r\u00e9ben gyorsas\u00e1got \u00e9s aktivit\u00e1st szimboliz\u00e1l, a navah\u00f3kn\u00e1l pedig a tiszta vizet. Indon\u00e9zi\u00e1ban \u00edzletes csemeg\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt mind a l\u00e1rva, mind az im\u00e1g\u00f3. A jap\u00e1nok nagy tiszteletben tartj\u00e1k a szitak\u00f6t\u0151ket, az er\u0151t, b\u00e1tors\u00e1got \u00e9s boldogs\u00e1got szimboliz\u00e1lj\u00e1k sz\u00e1mukra. Sokszor jelennek meg a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s az irodalomban. K\u00fcl\u00f6n neve van majdnem mind a 200 ott \u00e9l\u0151 szitak\u00f6t\u0151fajnak. A jap\u00e1n sz\u00fcl\u0151k sz\u00edvesen adj\u00e1k fi\u00faknak a szitak\u00f6t\u0151 jelent\u00e9s\u0171 Tombo nevet. Az orsz\u00e1gukat alkot\u00f3 szigetek form\u00e1j\u00e1t is szitak\u00f6t\u0151h\u00f6z hasonl\u00edtj\u00e1k, s\u0151t Jap\u00e1n kor\u00e1bbi neve a szitak\u00f6t\u0151 sz\u00f3 r\u00e9gies form\u00e1ja. A mondabeli orsz\u00e1galap\u00edt\u00f3t megsz\u00far\u00f3 sz\u00fanyogot pedig egy szitak\u00f6t\u0151 falta fel.<\/p>\n
A szitak\u00f6t\u0151k gyakran jelennek meg d\u00edsz\u00edt\u0151elemk\u00e9nt a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb t\u00e1rgyakon, a szitak\u00f6t\u0151s f\u00fcgg\u0151k \u00e9s kit\u0171z\u0151k pedig igen keresettek, ak\u00e1r olcs\u00f3bb kivitel\u0171 brossr\u00f3l, ak\u00e1r min\u0151s\u00e9gi \u00e9kszerr\u0151l van sz\u00f3. A szitak\u00f6t\u0151t form\u00e1z\u00f3 \u00e9kszerek egyik kiemelked\u0151 darabja Ren\u00e9 Lalique (1860\u20131945) munk\u00e1ja, az 1800-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n k\u00e9sz\u00edtett Szitak\u00f6t\u0151n\u0151 c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s. Az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son hatalmas sikert arat\u00f3, jelenleg Lisszabonban \u0151rz\u00f6tt becses \u00e9kszer a szecesszi\u00f3 jegy\u00e9ben fogant. Nemes anyagok (arany, gy\u00e9m\u00e1nt, holdk\u0151, krizopr\u00e1z, kalcedon, zom\u00e1nc) felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt. A kecses rovar sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiemelked\u0151 n\u0151alak fej\u00e9t k\u00e9toldalt egy-egy bog\u00e1r d\u00edsz\u00edti. A szitak\u00f6t\u0151 griffmadarat id\u00e9z\u0151, f\u00e9lelmetes vads\u00e1got sug\u00e1rz\u00f3 l\u00e1ba \u00e9s a n\u0151alak sz\u00e9ps\u00e9ge az ellent\u00e9tek vil\u00e1g\u00e1ba r\u00f6p\u00edti a n\u00e9z\u0151t.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
Ren\u00e9 Lalique: Dragonfly woman (Szitak\u00f6t\u0151n\u0151) (forr\u00e1s: Wikimedia Commons<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
A budapesti V\u00e9rmez\u0151n \u00e1ll Kiss Istv\u00e1n 1979-ben k\u00e9sz\u00fclt Szitak\u00f6t\u0151k c\u00edm\u0171 k\u00f6zel k\u00e9tm\u00e9teres, kr\u00f3mac\u00e9lb\u00f3l \u00e9s \u00fcvegb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt szobra. Az alkot\u00e1s az\u00e9rt is figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mivel Magyarorsz\u00e1gon kev\u00e9s k\u00f6zt\u00e9ri rovarszobor tal\u00e1lhat\u00f3. A legismertebb tal\u00e1n a h\u00e9derv\u00e1ri burgonyabog\u00e1r-szobor, de megeml\u00edthetj\u00fck a Battony\u00e1n \u00e1ll\u00f3 kukorica-lev\u00e9lbog\u00e1r vagy Debrecenben a s\u00e1skaszobrot.<\/p>\n
$\"\"$ <\/div>\n
Kiss Istv\u00e1n: Szitak\u00f6t\u0151k (1979) (forr\u00e1s: budapest-foto.hu<\/a>)<\/p>\n
<\/p>\n
Nyomtat\u00e1sban megjelent forr\u00e1sok<\/strong><\/h3>\n\n
Ambrus A., Danyik T., Kov\u00e1cs T. \u00e9s Olajos P. (2018): Magyarorsz\u00e1g szitak\u00f6t\u0151inek k\u00e9zik\u00f6nyve<\/em>. \u2013 Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum \u00e9s Herman Ott\u00f3 Int\u00e9zet, (megjelen\u00e9s alatt).<\/li>\n
Benk\u0151 Lor\u00e1nd (szerk.) 1976: A magyar nyelv t\u00f6rt\u00e9neti-etimol\u00f3giai sz\u00f3t\u00e1ra. 3. \u00d6\u2013ZS.<\/em> \u2013 Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, , 1230 pp.<\/li>\n
Attenborough D. 2006: A gerinctelenek \u00e9lete. F\u00f6ld\u00f6n, v\u00edzben, leveg\u0151ben<\/em>. \u2013 Kossuth Kiad\u00f3, , 288 pp. (Ford\u00edtotta: Merkl Ott\u00f3.)<\/li>\n
Czuczor G. & Fogarasi J. 1870: A magyar nyelv sz\u00f3t\u00e1ra<\/em>. \u2013 A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Athenaeum, Pest.<\/li>\n
D\u00e9vai Gy. 1996: Szitak\u00f6t\u0151k (Odonata) rendje.\u2013 In: Papp L. (szerk.): Zootaxon\u00f3mia<\/em>. Egys\u00e9ges jegyzet.<\/em> Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, , pp. 168\u2013172.<\/li>\n
Galliani C., Scherini R. & Piglia A. 2017: Dragonflies and Damselflies of Europe. A scientific approach to the identification of European Odonata without capture<\/em>. WBA Handbooks: 7. \u2013 <\/em>World Biodiversity Association, Verona, 349 pp.<\/li>\n
Horv\u00e1th G., Farkas A. & Kriska Gy. 2016: A pol\u00e1ros f\u00e9ny k\u00f6rnyezetoptikai \u00e9s biol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai<\/em>. \u2013 ELTE, E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3, , 485 pp.<\/li>\n
Kohaut R. 1896: A magyarorsz\u00e1gi szitak\u00f6t\u0151-f\u00e9l\u00e9k term\u00e9szetrajza. (Libellulidae auct., Odonata Fabr.).<\/em> \u2013 A K. M. Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat, , 78 pp.<\/li>\n
Steinmann H. 1964: Szitak\u00f6t\u0151 l\u00e1rv\u00e1k \u2013 Larvae odonatorum. \u2013 In: Magyarorsz\u00e1g \u00c1llatvil\u00e1ga (Fauna Hungariae), V, 7.<\/em> Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, , 48 pp.<\/li>\n
Steinmann H. 1984: Szitak\u00f6t\u0151k \u2013 Odonata. \u2013 In: Magyarorsz\u00e1g \u00c1llatvil\u00e1ga (Fauna Hungariae), V, 6.<\/em> Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, , 109 pp<\/li>\n
T\u00f3th S. 2005: A Bakonyvid\u00e9k \u00e9s a Balaton-medence szitak\u00f6t\u0151-faun\u00e1ja (Insecta: Odonata). A Bakony term\u00e9szettudom\u00e1nyi kutat\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyei<\/em> 29. Bakonyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Zirc, 224 pp.<\/li>\n
Ujhelyi S. 1957: Szitak\u00f6t\u0151k \u2013 Odonata. \u2013 In: Magyarorsz\u00e1g \u00c1llatvil\u00e1ga (Fauna Hungariae), V, 6.<\/em> Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, , 44 pp.<\/li>\n
Wildermuth H. & Martens A. 2014: Taschenlexikon der Libellen Europas. Alle Arten von den Azoren bis zum Ural im Portr\u00e4t<\/em>. \u2013 Quelle & Meyer Verlag, Wiebelsheim, 812 pp.<\/li>\n<\/ul>\n
<\/p>\n
Hasznos linkek\u00a0<\/strong><\/h3>\n\n
Inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s fot\u00f3k szitak\u00f6t\u0151kr\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban (dr. Ambrus Andr\u00e1s \u00edr\u00e1sa): https:\/\/www.izeltlabuak.hu\/szitakotok\u00a0<\/a><\/li>\n
Inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s fot\u00f3k az Anax<\/em> genuszba tartoz\u00f3 szitak\u00f6t\u0151kr\u0151l: https:\/\/www.izeltlabuak.hu\/nem\/anax\u00a0<\/a><\/li>\n
\n
Seg\u00e9dlet Magyarorsz\u00e1g szitak\u00f6t\u0151inek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz (Farkas S\u00e1ndor honlapja): http:\/\/legivadasz.hu\/<\/a><\/div>\n<\/li>\n
Ren\u00e9 Lalique: Szitak\u00f6t\u0151n\u0151 c. alkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l. https:\/\/gulbenkian.pt\/museu\/en\/works_museu\/dragonfly-broach\/<\/a><\/li>\n<\/ul>\n<\/div>\n
<\/p>\n
Az \u00edr\u00e1s a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum blogj\u00e1n<\/a> is megjelent.<\/h4>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00d3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 \u2013 Anax imperator\u00a0<\/em>Leach, 1815<\/p>\n
\u00cdrta: Sz\u00e9l Gy\u0151z\u0151 (Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>)<\/em><\/p>\n
Az \u00e9v rovara 2018-ban \u2013 internetes szavaz\u00e1s v\u00e9geredm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 az \u00f3ri\u00e1s-szitak\u00f6t\u0151 (Anax imperator) lett. A rovart a Szent Istv\u00e1n Egyetem Kert\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar E\/2 term\u00e9ben (, XI. ker., M\u00e9nesi \u00fat 43\u201345.) mutatjuk be,<\/em><\/p>\n
[…]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":32,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_bbp_topic_count":0,"_bbp_reply_count":0,"_bbp_total_topic_count":0,"_bbp_total_reply_count":0,"_bbp_voice_count":0,"_bbp_anonymous_reply_count":0,"_bbp_topic_count_hidden":0,"_bbp_reply_count_hidden":0,"_bbp_forum_subforum_count":0,"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/804"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=804"}],"version-history":[{"count":46,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/804\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3612,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/804\/revisions\/3612"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/32"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=804"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}