<\/p>\n
1921. augusztus 2-\u00e1n sz\u00fcletett Szamosk\u00e9ren. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n a Kolozsv\u00e1ri Tudom\u00e1nyegyetem biol\u00f3gia-f\u00f6ldrajz szak\u00e1n v\u00e9gzett 1944-ben, majd zool\u00f3gi\u00e1b\u00f3l v\u00e9dte meg egyetemi doktor\u00e1tus\u00e1t. 1949-ig egyetemi gyakornok \u00e9s tan\u00e1rseg\u00e9d, majd egy\u00fctt k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az egyetemmel vissza Debrecenbe. 1950-t\u0151l eg\u00e9szen 2014-ig volt a N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Kutat\u00f3int\u00e9zet (NKI) \u00c1llattani Oszt\u00e1ly\u00e1nak munkat\u00e1rsa, itt fordult \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi entomol\u00f3gia fel\u00e9. 1957-ben lett a mez\u0151gazdas\u00e1gi tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa. 64 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt a NKI J\u00falia majori telep\u00e9n (ma Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont, ATK, N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Int\u00e9zet), ahol mindig a kor aktu\u00e1lis n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ban tev\u00e9kenykedett, magas szint\u0171 tudom\u00e1nyos ig\u00e9nyess\u00e9ggel. 2014-ben kellett elhagynia a N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Int\u00e9zetet t\u00f6bb nyugd\u00edjas koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt, ezek ut\u00e1n a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum \u00c1llatt\u00e1r\u00e1ba j\u00e1rt be naponta. Ekkor adom\u00e1nyozta 200 doboznyi Orthoptera-gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t a m\u00fazeumnak.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/rovartani.s3.eu-central-1.amazonaws.com\/wp-content\/uploads\/2020\/10\/05173539\/01.jpeg\")
\u00c9lete sor\u00e1n \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1nyokat k\u00e9sz\u00edtett az egyenessz\u00e1rny\u00faak (s\u00e1sk\u00e1k, sz\u00f6csk\u00e9k, t\u00fccsk\u00f6k) \u00e9s a veget\u00e1ci\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l, \u00edgy Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s r\u00e9gi\u00f3nkban els\u0151 \u00edzben elemezte egy rovarcsoport \u00e9s az \u00e9l\u0151hely\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket \u2013 a Hortob\u00e1gy (1944, 1983), B\u00e1torliget (1953, 1991), a Tihanyi-f\u00e9lsziget (1950), a Duna\u2013Tisza k\u00f6ze (1958, 1978) ter\u00fcletein \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n Brit-Columbi\u00e1ban (1973). T\u00f6bb n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi szempontb\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s rovarfaj \u00e9s rovarcsoport (s\u00e1sk\u00e1k: 1950, 1951; sz\u00f6csk\u00e9k: 1950, 1952; feh\u00e9r medvelepke: 1952) t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfogyaszt\u00e1s\u00e1ra, etol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra, \u00f6kofaunisztik\u00e1j\u00e1ra vonatkoz\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai alapvet\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi szakk\u00f6nyvekbe is beker\u00fcltek (Beier 1955, Uvarov 1966, 1975, Harz 1965, 1975).<\/p>\n
Monografikus munk\u00e1kat publik\u00e1lt a gy\u00fcm\u00f6lcsdarazsakr\u00f3l (Hoplocampa<\/em>-fajok: 1960), \u00e9s a feh\u00e9r medvelepk\u00e9r\u0151l (1953). Sz\u00e1mos, a medvelepk\u00e9n \u00e9l\u0151 entomof\u00e1g rovart mutatott ki Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l (1953, 1957); felt\u00e1rta t\u00f6bb faj \u2013 pl. Arma custos <\/em>(1957), Psychophagus omnivorus <\/em>(1952, 1953) \u2013 biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t (1957,1960). Els\u0151k\u00e9nt der\u00edtette fel a somk\u00f3r\u00f3- bagolylepke (Heliothis maritima<\/em>, 1957), a kis kendermoly (Grapholitha delineana, <\/em>1967, 1979, 1980) \u00e9s a kenderorm\u00e1nyos (Ceutorrhynchus rapae, <\/em>1979, 1982) k\u00e1rtev\u0151k\u00e9nt val\u00f3 hazai fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t, \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s az ellen\u00fck val\u00f3 v\u00e9dekez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket. A kukoricamolyra (Ostrinia nubilalis) <\/em>vonatkoz\u00f3 biol\u00f3giai (1959, 1984), gradol\u00f3giai, rajz\u00e1sfenol\u00f3giai (1960, 1961) \u00e9s parazitol\u00f3giai (1984) vizsg\u00e1latai el\u0151seg\u00edtett\u00e9k e k\u00e1rtev\u0151 elleni integr\u00e1lt v\u00e9dekez\u00e9s kidolgoz\u00e1s\u00e1t (1972); ezzel k\u00e9t \u00e9vtizeden \u00e1t hozz\u00e1j\u00e1rult az IWGO\/IOBC nemzetk\u00f6zi munkacsoport munk\u00e1j\u00e1hoz. Az \u00f6kol\u00f3giai n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 (sajn\u00e1latosan akkor csak magyar nyelven publik\u00e1lt) \u00fatt\u00f6r\u0151 cikke (1957), t\u00f6bbek szerint (pl. S\u00e1ringer 1989), az integr\u00e1lt n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delem, egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fclet elvi el\u0151fut\u00e1r\u00e1nak tekinthet\u0151. Jelent\u0151s munk\u00e1t ford\u00edtott a k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151, szelekt\u00edv n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi m\u00f3dszerek alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 popul\u00e1ci\u00f3dinamikai, \u00f6kol\u00f3giai kutat\u00e1sokra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az almamoly \u00e9s a kukoricamoly t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nyk\u00f6r\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9re, valamint foglalkozott az egyes k\u00e1rtev\u0151k elleni hazai sug\u00e1rsteril v\u00e9dekez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gekkel (almamoly, kukoricamoly, m\u00e1jusi cserebog\u00e1r). Els\u0151 \u00edzben tett javaslatot az autocid \u00e9s parazit\u00e1s biol\u00f3giai v\u00e9dekez\u00e9sm\u00f3dok \u00f6sszekapcsolhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra. K\u00e1rtev\u0151 lepk\u00e9k, els\u0151sorban a kukoricamoly laborat\u00f3riumi teny\u00e9szt\u00e9s\u00e9re kidolgozott f\u00e9lmesters\u00e9ges t\u00e1ptalajt \u00e9s teny\u00e9szt\u00e9si m\u00f3dszer\u00e9t (1970, 1973) hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi laborat\u00f3riumokban is\u00a0alkalmazz\u00e1k. Elemezte a n\u00f6v\u00e9ny-, illetve a term\u00e9szet- \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit (1965).<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/rovartani.s3.eu-central-1.amazonaws.com\/wp-content\/uploads\/2020\/10\/05173541\/02.png\")
Az eml\u00edtett kutat\u00e1sokat kb. 160 tudom\u00e1nyos cikkben, tov\u00e1bb\u00e1 kb. 75 n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 k\u00f6zlem\u00e9nyben, valamint 25, t\u00e1rsszerz\u0151kkel \u00edrt k\u00f6nyvben tette k\u00f6zz\u00e9. A n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi \u00e1llattan k\u00e9zik\u00f6nyve<\/em> c\u00edm\u0171 alapvet\u0151 jelleg\u0171 m\u0171 t\u00f6bb k\u00f6tet\u00e9ben publik\u00e1lt nagyobb terjedelm\u0171 r\u00e9szeket (1988\u20131994). Hozz\u00e1j\u00e1rult a hazai n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi entomol\u00f3gia (1970, 1980), valamint a sz\u00fcn\u00f6kol\u00f3gia bibliogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (1978). N\u00e9gy \u00e9vtizedes munk\u00e1val \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott (haz\u00e1nkban a legnagyobb) Orthoptera–<\/em>gy\u0171jtem\u00e9nye jelent\u0151s tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel. A s\u00e1skaj\u00e1r\u00e1sok n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi szempont\u00fa kutat\u00e1saival foglalkozott.<\/p>\n
A t\u00e1rsadalmi munka \u00e9s az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n is akt\u00edvan tev\u00e9kenykedett. T\u00f6bb cikluson kereszt\u00fcl v\u00e1lasztm\u00e1nyi, vezet\u0151s\u00e9gi, illetve bizotts\u00e1gi tag volt a Magyar Biol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g \u00c1llattani Szakoszt\u00e1ly\u00e1ban, az \u00d6kol\u00f3giai szekci\u00f3j\u00e1ban, az Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica<\/em> szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1ban, az MTA N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Szakbizotts\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n
Esetenk\u00e9nti, illetve rendszeres szakel\u0151ad\u00f3 volt t\u00f6bb cikluson kereszt\u00fcl a hazai agr\u00e1regyetemeken \u00e9s a szegedi JATE-n. \u00c9veken kereszt\u00fcl titk\u00e1ra, aleln\u00f6ke, majd eln\u00f6ke volt a Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1gnak. R\u00e9szt vett k\u00fcl- \u00e9s belf\u00f6ldi aspir\u00e1nsok k\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben. K\u00fclf\u00f6ld\u00f6n alap\u00edt\u00f3 tagja lett az IWGO\/IOBC munkacsoportnak, tagja a Panamerican Acridological Society-nek, illetve ut\u00f3dj\u00e1nak, az Orthopterists Society-nek. Kor\u00e1bban koordin\u00e1tora, illetve eln\u00f6ke volt a IOBC\/EPS biol\u00f3giai v\u00e9dekez\u00e9si munkacsoportnak, illetve a genetikai v\u00e9dekez\u00e9si \u00e1lland\u00f3 bizotts\u00e1gnak, de rovartani t\u00e9m\u00e1j\u00fa filmek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n
\u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta HA<\/em><\/p>\n
<\/p>\n
\n
El\u0151z\u0151 cikk: Szerkeszt\u0151i el\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\n
K\u00f6vetkez\u0151 cikk: A rovar\u00e1szt\u00e1borok doyenje<\/a><\/p>\n
Vissza a Rovar\u00e1sz H\u00edrad\u00f3 99<\/strong><\/em> tartalomjegyz\u00e9khez<\/a><\/p>\n
Online b\u00f6ng\u00e9szhet\u0151 lapsz\u00e1mok<\/a><\/p>\n
Vissza a Rovar\u00e1sz H\u00edrad\u00f3<\/strong><\/em> f\u0151oldalra<\/a>