\u00cdrta: Merkl Ott\u00f3 (Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>)<\/em><\/p>\n
A meh\u00e1diai tapogat\u00f3sbog\u00e1r (Pselaphogenius mehadiensis<\/em>) egyik t\u00edpusp\u00e9ld\u00e1nya a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l (forr\u00e1s: N\u00e9meth Tam\u00e1s, Europeana<\/a>)<\/p>\n
A meh\u00e1diai tapogat\u00f3sbog\u00e1r a B\u00e1ns\u00e1gi-hegyvid\u00e9k bennsz\u00fcl\u00f6tt (endemikus) faja. Frivaldszky J\u00e1nos<\/a> (1822\u20131895), a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum (abban az id\u0151ben a Nemzeti M\u00fazeum) Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek els\u0151 kur\u00e1tora \u00edrta le Pselaphus mehadiensis<\/em> n\u00e9ven 1877-ben a Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegyei Herkulesf\u00fcrd\u0151r\u0151l (n\u00e9met\u00fcl Herkulesbad), mely akkoriban Meh\u00e1dia k\u00f6zs\u00e9ghez tartozott.<\/p>\n
<\/p>\n
Csiki Ern\u0151<\/a> 1912-ben a „Magyar Entomologiai T\u00e1rsas\u00e1g” k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban<\/a> a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta:<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9nelem azonban k\u00f6zbesz\u00f3lt. A trianoni d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n Herkulesf\u00fcrd\u0151 (a mai B\u0103ile Herculane) is a mai Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1rain k\u00edv\u00fclre ker\u00fclt<\/a>. A budapesti sz\u00e9khely\u0171 Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1gnak teh\u00e1t egy olyan faj a c\u00edmer\u00e1llata, mely nem \u00e9l a mai Magyarorsz\u00e1gon. Szerencs\u00e9re sem Trianon ut\u00e1n, sem az 1945-\u00f6t k\u00f6vet\u0151 id\u0151kben senkinek nem jutott esz\u00e9be m\u00e1s fajra cser\u00e9lni ezt a val\u00f3ban jellegzetes bogarat.<\/p>\n
A tapogat\u00f3sbogarakat sok\u00e1ig \u00f6n\u00e1ll\u00f3 csal\u00e1dnak tekintett\u00e9k; ma m\u00e1r azonban az 1990-es \u00e9vek \u00f3ta egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 holyvaf\u00e9l\u00e9k (Staphylinidae) \u00f3ri\u00e1si csal\u00e1dja bekebelezte \u0151ket, \u00e9s ma m\u00e1r e csal\u00e1d egyik alcsal\u00e1dj\u00e1nak (Pselaphinae<\/a>) tekintik \u0151ket. Nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00edzezer fajukat \u00edrt\u00e1k le eddig (a magyarorsz\u00e1giak sz\u00e1ma 100 k\u00f6r\u00fcli), de a tr\u00f3pusokon val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlanul sok le\u00edratlan fajuk \u00e9l m\u00e9g. Apr\u00f3 (5 millim\u00e9tern\u00e9l szinte mindig kisebb), jellegzetes, nemegyszer eg\u00e9szen bizarr alak\u00fa bogarak. (L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul itt<\/a>, itt<\/a>, itt <\/a>\u00e9s itt<\/a>.) K\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1guk a megr\u00f6vid\u00fclt sz\u00e1rnyfed\u0151, illetve az er\u0151sen megny\u00falt \u00e9s gyakran furcs\u00e1n alakult \u00e1llkapcsi tapogat\u00f3<\/a> \u2013 a nev\u00fcket is err\u0151l kapt\u00e1k.<\/p>\n
.Meh\u00e1diai tapogat\u00f3sbog\u00e1r (Pselaphogenius mehadiensis<\/em>) Herkulesf\u00fcrd\u0151r\u0151l (forr\u00e1s: N\u00e9meth Tam\u00e1s, flickr<\/a>)<\/div>\n<\/p>\n
Apr\u00f3 gerinctelenekkel t\u00e1pl\u00e1lkoznak, legink\u00e1bb ugr\u00f3vill\u00e1sokkal \u00e9s atk\u00e1kkal. A kem\u00e9ny k\u00fcltakar\u00f3j\u00fa p\u00e1nc\u00e9losatk\u00e1kat (Oribatida) \u00fagy nyitj\u00e1k fel, ak\u00e1r egy konzervdobozt. Sz\u00e1mos fajuk hangyabolyokban \u00e9l. N\u00e9ha olyan sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen m\u00f3dosultak ehhez az \u00e9l\u0151helyhez, hogy m\u00e1r t\u00e1pl\u00e1lkozni is k\u00e9ptelenek: a hangy\u00e1k etetik \u0151ket, cser\u00e9be olyan anyagokat v\u00e1lasztanak ki, mellyel a hangy\u00e1k a saj\u00e1t l\u00e1rv\u00e1ikat t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n
<\/p>\n
Forr\u00e1s<\/h4>\n
Csiki E. 1912: A „Magyar Entomologiai t\u00e1rsas\u00e1g” k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se 1912. febru\u00e1rius 24-\u00e9n.<\/a> \u2013 Rovartani lapok<\/em> 19<\/strong>(2\u20133): 34\u201342.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00cdrta: Merkl Ott\u00f3 (Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, Bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a>)<\/em><\/p>\n