\n
$\"\"\/$
Sisakos s\u00e1ska (Acrida ungarica) <\/em>(fot\u00f3: Ujhelyi S\u00e1ndor,
izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
A 2024. \u00e9v rovar\u00e1t szok\u00e1s szerint h\u00e1rom jel\u00f6lt k\u00f6z\u00fcl lehetett kiv\u00e1lasztani. Ez\u00fattal a homokpuszt\u00e1k, sz\u00e1raz gyepek fajai ker\u00fcltek ter\u00edt\u00e9kre: a sisakos s\u00e1ska (Acrida ungarica)<\/em>, a csap\u00f3 cserebog\u00e1r (Polyphylla fullo)<\/em> \u00e9s a pusztai hangyales\u0151 (Acanthaclisis occitanica).<\/em> A Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1g rajtuk kereszt\u00fcl igyekezett r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtani a figyelmet ezekre az \u00e9l\u0151helyekre, amelyek sokak sz\u00e1m\u00e1ra csak kop\u00e1r, kietlen pusztas\u00e1gnak t\u0171nnek, val\u00f3j\u00e1ban azonban \u00e9rt\u00e9kesek \u00e9s \u00e9rdekesek, a rovarvil\u00e1guk pedig igazi k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9geket rejt.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"\/$
Sz\u0151ke Vikt\u00f3ria grafik\u00e1i a 2024-es \u00e9v rovara szavaz\u00e1shoz<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Az idei kamp\u00e1ny ism\u00e9t a F\u0151v\u00e1rosi \u00c1llat- \u00e9s N\u00f6v\u00e9nykert \u00c1llatszeretet \u00dcnnep\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, az online szavaz\u00e1s pedig december 6-ig zajlott. Az \u00e9v rovara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben eddig p\u00e9ld\u00e1tlan m\u00f3don szavazategyenl\u0151s\u00e9ggel v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt a szavaz\u00e1s, a pusztai hangyales\u0151 \u00e9s a sisakos s\u00e1ska k\u00f6z\u00f6tt alakult ki holtverseny. Ez\u00e9rt december 10-\u00e9n \u00e9jf\u00e9lig egy \u00fajabb online szavaz\u00e1s hozta meg a v\u00e9gleges eredm\u00e9nyt.<\/p>\n\n\n\n
December 6-ig 4083 szavazat \u00e9rkezett az \u00e9v rovara jel\u00f6ltekre (699 pap\u00edron \u00e9s 3384 online), a hosszabb\u00edt\u00e1sban pedig tov\u00e1bbi 829 az addig holtversenyben gy\u0151ztesekre. A pusztai hangyales\u0151 egy\u00e9rtelm\u0171en n\u00e9pszer\u0171bb volt a pap\u00edron szavaz\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben, az \u00f6sszesen n\u00e9gy pap\u00edr alap\u00fa szavaz\u00e1si alkalom mindegyik\u00e9n k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is. Az \u00f6sszes\u00edt\u00e9sben v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis a sisakos s\u00e1ska lett a gy\u0151ztes. Az \u00f6sszesen 4912 leadott voks az al\u00e1bbi m\u00f3don oszlott meg a h\u00e1rom rovar k\u00f6z\u00f6tt:<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$ <\/figure><\/div>\n\n\n
Elnevez\u00e9s<\/h1>\n\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska tudom\u00e1nyos neve: Acrida ungarica <\/em>(Herbst, 1786).<\/p>\n\n\n\n
A tudom\u00e1nyos n\u00e9v els\u0151 tagja (Acrida) <\/em>a nemzets\u00e9gn\u00e9v: a g\u00f6r\u00f6g \u03b1\u03ba\u03c1\u03af\u03b4\u03b1 sz\u00f3 jelent\u00e9se s\u00e1ska. Ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00f3g\u00f6r\u00f6g \u1f04\u03ba\u03c1\u03bf\u03c2 (hegyes) t\u0151b\u0151l ered, ami szint\u00e9n igen tal\u00e1l\u00f3 a sisakos s\u00e1sk\u00e1ra. A n\u00e9v m\u00e1sodik r\u00e9sze (ungarica)<\/em> n\u00e9met-latin eredet\u0171, jelent\u00e9se: magyar. A fajt ugyanis Magyarorsz\u00e1gon tal\u00e1lt\u00e1k meg el\u0151sz\u00f6r, itt gy\u0171jt\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyok alapj\u00e1n \u00edrta le a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra felfedez\u0151je, Johann Friedrich Wilhelm Herbst (1743\u20131807) n\u00e9met term\u00e9szettud\u00f3s a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, akkor m\u00e9g Truxalis ungaricus <\/em>n\u00e9ven.<\/p>\n\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska <\/em>magyar neve a fej\u00e9nek jellegzetes, megny\u00falt alakj\u00e1ra utal. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy Frivaldszky J\u00e1nos 1868-ban megjelent monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban hossz\u00fafej\u0171 cs\u00fccs\u0151r <\/em>n\u00e9vvel illeti.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$ <\/figure><\/div>\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a fajle\u00edr\u00e1sban 1786-b\u00f3l, J. F. W. Herbst Fortsetzung des Verzeichnisses meiner Insektensammlung <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l (forr\u00e1s: www.biodiversitylibrary.org<\/a>)<\/p>\n\n\n\n
Rendszertani besorol\u00e1s<\/h1>\n\n\n\n
t\u00f6rzs: <\/strong>\u00edzeltl\u00e1b\u00faak (Arthropoda)<\/p>\n\n\n\n
oszt\u00e1ly: <\/strong>rovarok (Insecta)<\/p>\n\n\n\n
rend: <\/strong>egyenessz\u00e1rny\u00faak (Orthoptera)<\/p>\n\n\n\n
alrend: <\/strong>toj\u00f3kamp\u00f3s egyenessz\u00e1rny\u00faak (Caelifera)<\/p>\n\n\n\n
csal\u00e1dsorozat: <\/strong>s\u00e1skaszer\u0171ek (Acridoidea)<\/p>\n\n\n\n
csal\u00e1d: <\/strong>s\u00e1skaf\u00e9l\u00e9k (Acrididae)<\/p>\n\n\n\n
alcsal\u00e1d: <\/strong>sisakoss\u00e1skaform\u00e1k (Acridinae)<\/p>\n\n\n\n
tribusz: <\/strong>Acridini<\/p>\n\n\n\n
nemzets\u00e9g: <\/strong>Acrida<\/em> Linnaeus, 1758<\/p>\n\n\n\n
faj: <\/strong>Acrida ungarica <\/em>(Herbst, 1786)<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$ <\/figure><\/div>\n\n\n
Sisakos s\u00e1ska portr\u00e9 (fot\u00f3: G\u00f3r \u00c1d\u00e1m<\/a>, izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/p>\n\n\n\n
Jellemz\u00e9s<\/h1>\n\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska nagyon jellegzetes megjelen\u00e9s\u0171 rovar, Magyarorsz\u00e1gon semmilyen m\u00e1s fajjal nem t\u00e9veszthet\u0151 \u00f6ssze. Az eg\u00e9sz teste hossz\u00fa, feje megny\u00falt, h\u00e1romsz\u00f6glet\u0171. A fejcs\u00facshoz csatlakoz\u00f3 cs\u00e1pok lap\u00edtottak, a t\u00f6v\u00fck sz\u00e9lesebb, a fej hossztengely\u00e9nek folytat\u00e1sak\u00e9nt ny\u00falnak tov\u00e1bb. L\u00e1bai v\u00e9konyak, p\u00e1lcika-szer\u0171ek. Sz\u00ednezete lehet z\u00f6ld \u00e9s barna is, a p\u00e9ld\u00e1nyok egy r\u00e9sze egysz\u00edn\u0171, m\u00e1sokat s\u00f6t\u00e9t \u00e9s vil\u00e1gos foltokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 mint\u00e1zat d\u00edsz\u00edt (ez a n\u0151st\u00e9nyekre ink\u00e1bb jellemz\u0151). A sz\u00ednezet csak a vedl\u00e9sek alkalm\u00e1val tud v\u00e1ltozni, kifejlett \u00e1llapotban m\u00e1r nem. Kialakul\u00e1s\u00e1ra val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a p\u00e1ratartalom, esetleg a k\u00f6rnyezet sz\u00ednezete, mint\u00e1zata vannak befoly\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"\/$
N\u0151st\u00e9ny sisakos s\u00e1ska, barna mint\u00e1s sz\u00ednv\u00e1ltozat (fot\u00f3:
Ruttkay P\u00e9ter<\/a>, izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Igen nagy termet\u0171 s\u00e1ska, jelent\u0151s ivari m\u00e9retk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel: a h\u00edmek 3-4 cm hossz\u00faak, a n\u0151st\u00e9nyek ak\u00e1r 6-7 cm-es testhosszat is el\u00e9rhetnek. Nagy m\u00e9rete ellen\u00e9re rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l rejt\u0151zk\u00f6dik: hossz\u00fa, f\u0171sz\u00e1l-szer\u0171 testalkat\u00e1nak \u00e9s sz\u00ednezet\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e9szrevehetetlen a n\u00f6v\u00e9nyzetben. Az \u00e1lc\u00e1z\u00e1st az is seg\u00edti, hogy gyakran a f\u0171sz\u00e1lakkal p\u00e1rhuzamosan, f\u00fcgg\u0151legesen \u00fcl a n\u00f6v\u00e9nyeken.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
N\u0151st\u00e9ny sisakos s\u00e1ska rejt\u0151zk\u00f6dik a n\u00f6v\u00e9nyzetben (fot\u00f3: Gal Szabolcs,
izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
\u00c9letm\u00f3d<\/h1>\n\n\n\n
Szubtr\u00f3pusi rokons\u00e1g\u00fa, melegkedvel\u0151 faj, a fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez nagy h\u0151mennyis\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge, ez\u00e9rt a fenol\u00f3gi\u00e1ja m\u00e1s hazai egyenesz\u00e1rny\u00fa fajokhoz k\u00e9pest k\u00e9s\u0151bbra tol\u00f3dott. Geobiont<\/em> s\u00e1ska, ami azt jelenti, hogy sz\u00fcks\u00e9ge van az \u00e1tmeleged\u0151, ny\u00edlt talajfel\u00fcletekre, ahonnan felveszi a visszasug\u00e1rz\u00f3 h\u0151t. (Ugyanakkor leggyakrabban nem a talajon, hanem ink\u00e1bb a gyepalkot\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyeken tart\u00f3zkodik \u2013 chortobiont<\/em>, a sisakos s\u00e1ska teh\u00e1t geo-chortobiont<\/em> \u00e9letform\u00e1j\u00fa faj.)<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
N\u0151st\u00e9ny sisakos s\u00e1ska a talajon, z\u00f6ld mint\u00e1s sz\u00ednv\u00e1ltozat (fot\u00f3: Bierbaum P\u00e9ter,
izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
A n\u0151st\u00e9ny sisakos s\u00e1sk\u00e1k a talajba rakj\u00e1k petecsom\u00f3ikat, amelyekben a pet\u00e9ket leveg\u0151n megszil\u00e1rdul\u00f3, rugalmas, ellen\u00e1ll\u00f3 hab veszi k\u00f6r\u00fcl. Ezek a petecsom\u00f3k v\u00e9szelik \u00e1t a telet. Az els\u0151 st\u00e1dium\u00fa l\u00e1rv\u00e1k csak tavasz v\u00e9g\u00e9n, ny\u00e1r legelej\u00e9n kelnek ki bel\u0151l\u00fck. A sisakos s\u00e1ska l\u00e1rv\u00e1k nagyon hasonl\u00edtanak a kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyokra, de j\u00f3val kisebbek, valamint sz\u00e1rnyaik \u00e9s ivarszerveik m\u00e9g fejletlenek. Hat vedl\u00e9s ut\u00e1n, a ny\u00e1r m\u00e1sodik fel\u00e9re fejl\u0151dnek ki, \u0151sz v\u00e9g\u00e9it tal\u00e1lkozhatunk vel\u00fck.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$ <\/figure><\/div>\n\n\n
Sisakos s\u00e1ska l\u00e1rva (fot\u00f3: T_Zsombor_G<\/a>, izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$ <\/figure><\/div>\n\n\n
Frissen vedlett n\u0151st\u00e9ny sisakos s\u00e1ska (fot\u00f3: Kiss Tam\u00e1s<\/a>, izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/p>\n\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska n\u00f6v\u00e9nyev\u0151, els\u0151sorban egyszik\u0171eket, ezen bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1zsitf\u0171fajokat fogyaszt.<\/p>\n\n\n\n
Nem sz\u00e1m\u00edt ugr\u00f3bajnoknak a v\u00e9kony, hossz\u00fa ugr\u00f3l\u00e1baival, viszont kifejezetten j\u00f3l rep\u00fcl. Megriasztva 10-20 m\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1gokra sz\u00e1ll od\u00e9bb.<\/p>\n\n\n\n
A s\u00e1sk\u00e1k (valamint a sz\u00f6csk\u00e9k, t\u00fccsk\u00f6k) jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9vel ellent\u00e9tben a sisakos s\u00e1ska nem ciripel. M\u00e9gsem teljesen n\u00e9ma, ugyanis rep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben jellegzetes kerepl\u0151 hangot kelt a sz\u00e1rnyaival. Ez a hang (valamint a tovar\u00f6ppen\u0151 m\u00e9retes rovarok l\u00e1tv\u00e1nya) az, ami a leggyakrabban el\u00e1rulja a jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"\/$
Rep\u00fcl\u0151 h\u00edm sisakos s\u00e1ska (fot\u00f3:
Roberto Scherini<\/a>, forr\u00e1s: linnea.it<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
\u00c9l\u0151hely<\/h1>\n\n\n\n
Sz\u00e1raz, meleg gyepter\u00fcleteink lak\u00f3ja. Legtipikusabb \u00e9l\u0151helyei a ny\u00edlt homokpuszt\u00e1k, de b\u00e1rmilyen laz\u00e1bb alapk\u0151zeten el\u0151fordulhat. Meglehet\u0151sen j\u00f3 a zavar\u00e1st\u0171r\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge, \u00edgy bolygatott \u00e9l\u0151helyeken is gyakran megtal\u00e1lhat\u00f3: utak ment\u00e9n, parlagokon, k\u0151b\u00e1ny\u00e1kban, v\u00e1rosi k\u00f6rnyezetben \u2013 m\u00e9g bels\u0151bb ker\u00fcleteiben is.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
Homokpusztagyep a Szentendrei-szigeten (fot\u00f3: Pusk\u00e1s Gell\u00e9rt)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Elterjed\u00e9s<\/h1>\n\n\n\n
Are\u00e1ja az Ib\u00e9riai-f\u00e9lszigett\u0151l a Kaszpi-tengerig h\u00faz\u00f3dik, z\u00f6mmel Eur\u00f3pa d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, az Alpok \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tok vonulat\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre. Megtal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e9g \u00c9szak-Afrik\u00e1ban, Anat\u00f3lia nyugati r\u00e9sz\u00e9n \u00e9s a K\u00f6zel-Keleten. Elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9nek \u00e9szaki hat\u00e1r\u00e1t a Pannon biogeogr\u00e1fiai r\u00e9gi\u00f3ban \u00e9ri el.<\/p>\n\n\n\n
Csehorsz\u00e1gban \u0151shonos faj volt, de kipusztult, egy sikeres visszatelep\u00edt\u00e9si program ut\u00e1n ma m\u00e1r \u00fajra el\u0151fordul. Szint\u00e9n kipusztult Ausztria nyugati szeglet\u00e9b\u0151l, ide spont\u00e1n telepedett vissza az elm\u00falt \u00e9vekben. Nemr\u00e9g ker\u00fclt el\u0151 els\u0151k\u00e9nt a Fert\u0151-t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek magyarorsz\u00e1gi oldal\u00e1r\u00f3l is.<\/p>\n\n\n\n
Haz\u00e1nkban a Duna-Tisza-k\u00f6zi homokh\u00e1ts\u00e1gon a leggyakoribb, de az Alf\u00f6ld eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n el\u0151fordul. J\u00f3val kevesebb adata van a Dun\u00e1nt\u00falr\u00f3l, a k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9geknek pedig csak a hegyl\u00e1bi r\u00e9gi\u00f3iban tal\u00e1lhat\u00f3 meg.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
A sisakos s\u00e1ska 2016-os eur\u00f3pai term\u00e9szetv\u00e9delmi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se sor\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt elterjed\u00e9si t\u00e9rk\u00e9p (az Eur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcli area nem szerepel rajta). Narancs: term\u00e9szetes area, piros: lok\u00e1lisan kipusztult, z\u00f6ld: visszatelep\u00edtett (forr\u00e1s:
www.iucnredlist.org<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g, v\u00e9delem<\/h1>\n\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska Magyarorsz\u00e1gon v\u00e9dett faj, p\u00e9nzben kifejezett \u00e9rt\u00e9ke 50 000 Ft. Szerepel tov\u00e1bb\u00e1 a V\u00f6r\u00f6s k\u00f6nyvben, amely a hazai vesz\u00e9lyeztetett fajokat mutatja be.<\/p>\n\n\n\n
2016-ban jelent meg a sisakos s\u00e1ska eur\u00f3pai term\u00e9szetv\u00e9delmi helyzet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se sz\u00e1mos szak\u00e9rt\u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, a Term\u00e9szetv\u00e9delmi Vil\u00e1gsz\u00f6vets\u00e9g (IUCN) koordin\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ekkor egy\u00e9rtelm\u0171en a kihal\u00e1ssal nem fenyegetett (LC: least concern) kateg\u00f3ri\u00e1ba ker\u00fclt, valamint az \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t is stabilnak min\u0151s\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
\u00dagy t\u0171nhet teh\u00e1t, hogy n\u00e9mi ellentmond\u00e1s van a sisakos s\u00e1ska hazai \u00e9s eur\u00f3pai term\u00e9szetv\u00e9delmi helyzet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben. Ez azonban nem felt\u00e9tlen\u00fcl van \u00edgy. A faj helyzete stabil az elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zep\u00e9n, annak \u00e9szaki szeg\u00e9ly\u00e9n azonban j\u00f3val s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb. Csehorsz\u00e1gban \u00e9s Ausztri\u00e1ban a sisakos s\u00e1ska lok\u00e1lisan kipusztult, v\u00f6r\u00f6s list\u00e1s faj \u2013 ma m\u00e1r mindk\u00e9t orsz\u00e1gban \u00fajra jelen van, r\u00e9szben sikeres visszatelep\u00edt\u00e9s, r\u00e9szben spont\u00e1n terjed\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt. Szlov\u00e1kiai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t a sebezhet\u0151 (VU: vulnerable), teh\u00e1t szint\u00e9n az egyik kihal\u00e1ssal fenyegetett kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"\/$
H\u00edm sisakos s\u00e1ska, z\u00f6ld sz\u00ednv\u00e1ltozat (fot\u00f3: P\u00e1szthy D\u00e1vid,
izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Az ut\u00f3bbi egy-k\u00e9t \u00e9vtizedben megszaporodtak a sisakos s\u00e1ska \u00e9szlel\u00e9si adatai a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, olyan helyeken is, ahonnan kor\u00e1bban elt\u0171nt vagy sosem volt ismert. Kenyeres Zolt\u00e1n \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i 2023-ban megjelent tanulm\u00e1nyukban<\/a> azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy ez vajon a megn\u00f6vekedett kutat\u00e1si intenzit\u00e1s mell\u00e9kterm\u00e9ke vagy val\u00f3ban terjed\u0151ben van ez a faj a r\u00e9gi\u00f3nkban. Arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy az ut\u00f3bbi lehet igaz, tov\u00e1bb\u00e1 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1ltak az elm\u00falt \u00e9vtizedben a ny\u00e1ri h\u00f3napok relat\u00edv h\u0151\u00f6sszeg\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s a terjed\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Az emberi hat\u00e1sok egy r\u00e9sze (pl. az \u00fath\u00e1l\u00f3zat menti gyeps\u00e1vok, a nagy kiterjed\u00e9s\u0171 parlagter\u00fcletek) r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g seg\u00edthetik is a terjed\u00e9st. A K\u00e1rp\u00e1t-medence meleged\u0151 kl\u00edm\u00e1ja valamint egyre gyakoribb \u00e9s hosszabb asz\u00e1lyos id\u0151szakai kedvez\u0151 felt\u00e9teleket biztos\u00edtanak a sisakos s\u00e1ska sz\u00e1m\u00e1ra. \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy azok k\u00f6z\u00e9 a fajok k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyek a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1snak ink\u00e1bb a nyertesei.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$ <\/figure><\/div>\n\n\n
H\u00edm sisakos s\u00e1ska, barna sz\u00ednv\u00e1ltozat (fot\u00f3: Szlovik M\u00e1rton<\/a>, izeltlabuak.hu<\/a>, licenc: CC BY 4.0<\/a>)<\/p>\n\n\n\n
Rokons\u00e1g<\/h1>\n\n\n\n
Az Acrida<\/em> nem fajai az \u00d3vil\u00e1g (Eur\u00e1zsia, Afrika, Ausztr\u00e1lia) tr\u00f3pusi, szubtr\u00f3pusi ter\u00fcletein eljterjedt s\u00e1sk\u00e1k. Ma 42 fajt sorolnak ide, valamint sz\u00e1mos szinonim nevet, teh\u00e1t olyan fajle\u00edr\u00e1sokat, amelyeket jelenleg a t\u00f6bbi, \u00e9rv\u00e9nyes fajjal tartanak azonosnak. Nagyon neh\u00e9z \u00e9s bizonytalan a fajok elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se, sz\u00fcks\u00e9g volna egy \u00e1tfog\u00f3 taxon\u00f3miai rev\u00edzi\u00f3ra, amelyik tiszt\u00e1zza ezeket a bizonytalans\u00e1gokat. Eur\u00f3p\u00e1ban a mi sisakos s\u00e1sk\u00e1nk mellet m\u00e9g egy faj \u00e9l (Szard\u00edni\u00e1n, Szic\u00edli\u00e1ban, Kr\u00e9t\u00e1n), az \u00c9szak-Afrik\u00e1ban is elterjedt Acrida turrita.<\/em><\/p>\n\n\n\n
A sisakos s\u00e1ska kutat\u00e1snak nem csak az Acrida ungarica <\/em>nev\u00e9nek \u00e9s felfedez\u00e9s\u00e9nek kapcs\u00e1n vannak magyar vonatkoz\u00e1sai. Brancsik K\u00e1roly (1842\u20131915) trencs\u00e9ni orvos-term\u00e9szettud\u00f3s 1893-ban egy madagaszk\u00e1ri fajt fedezett fel, amelynek a le\u00edr\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 t\u00edpusp\u00e9ld\u00e1ny sajnos elveszett. Steinmann Henrik (1932\u20132009) muzeol\u00f3gus, entomol\u00f3gus (rovartannal foglalkoz\u00f3 szakember) 1963-ban 11 Acrida fajt \u00edrt le a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra Afrika \u00e9s \u00c1zsia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vid\u00e9keir\u0151l, amelyek k\u00f6z\u00fcl tizet ma is \u00e9rv\u00e9nyes fajnak tartanak. A holot\u00edpusokat ma is a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum \u0151rzi. \u00cdgy elmondhat\u00f3, hogy a jelenleg ismert Acrida<\/em> fajok negyede magyar kutat\u00f3 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
Steinmann Henrik \u00e1ltal le\u00edrt sisakos s\u00e1ska fajok holot\u00edpusai (fot\u00f3k: Pusk\u00e1s Gell\u00e9rt, forr\u00e1s:
orthoptera.speciesfile.org<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l egy tov\u00e1bbi faj, amelyik megt\u00e9veszt\u00e9sig hasonl\u00edt a sisakos s\u00e1sk\u00e1ra. Ez a Truxalis nasuta,<\/em> ami a kontinens\u00fcnk\u00f6n csak a Mediterr\u00e1neum d\u00e9li r\u00e9szein fordul el\u0151. Elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9ben seg\u00edt a h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rnyak sz\u00ednezete, amelynek har\u00e1nterei ment\u00e9n s\u00f6t\u00e9t foltok tal\u00e1lhat\u00f3k, gyakran az eg\u00e9sz sz\u00e1rny pirosas sz\u00edn\u0171, a t\u00f6ve pedig n\u00e9ha eg\u00e9szen fekete. A sisakos s\u00e1ska h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rnya s\u00e1rg\u00e1s, \u00e1ttetsz\u0151.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
Truxalis nasuta<\/em> (forr\u00e1s:
acrinwafrica.mnhn.fr<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Gazdas\u00e1gi vonatkoz\u00e1sok<\/h1>\n\n\n\n
A k\u00ednai sisakos s\u00e1sk\u00e1t (Acrida cinerea)<\/em> a feljegyz\u00e9sek szerint r\u00e9gen fogyasztott\u00e1k. Ma ugyanennek a fajnak a felhaszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t vizsg\u00e1lj\u00e1k baromfi takarm\u00e1nyk\u00e9nt, mivel gazdas\u00e1gosan teny\u00e9szthet\u0151 \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9kben gazdag, magas t\u00e1p\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9lelemforr\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
M\u0171v\u00e9szet, \u00e1br\u00e1zol\u00e1s<\/h1>\n\n\n\n
Al\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny sisakos s\u00e1ska \u00e1br\u00e1zol\u00e1st mutatunk be, egy b\u0151 \u00e9vezreddel ezel\u0151tt\u0151l napjainkig.<\/p>\n\n\n
\n
$\"\"$
K\u00ednai sisakos s\u00e1ska \u00e1br\u00e1zol\u00e1s a \u201eRitka madarak tekercs\u00e9r\u0151l\u201d, az \u00d6t dinasztia kor\u00e1b\u00f3l (X. sz\u00e1zad, festett selyem) (forr\u00e1s:
mp.weixin.qq.com<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
$\"\"\/$
Afrikai sisakos s\u00e1ska (Acrida bicolor)<\/em> egy orosz k\u00e9peslapon (forr\u00e1s:
insectalib.ru<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
$\"\"$
Sisakos s\u00e1ska grafika Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l (szerz\u0151: Georgian Constantin, forr\u00e1s:
dribbble.com<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n
\n
$\"\"$
K\u00ednai fantasy m\u0171v\u00e9sz sisakos s\u00e1ska ihlette k\u00e9pe (szerz\u0151: Lin Chang, forr\u00e1s:
www.artstation.com<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n
Felhaszn\u00e1lt \u00e9s aj\u00e1nlott irodalom<\/h2>\n\n\n\n
magyar nyelven:<\/p>\n\n\n\n
\n
Frivaldszky J. 1868: A magyarorsz\u00e1gi egyenesr\u00f6p\u00fcek mag\u00e1nrajza<\/em><\/a> (Monographia Orthopterorum Hungariae).<\/em> Eggenberger, Pest, 201 oldal + VII t\u00e1bla.<\/li>\n\n\n\n
Kenyeres Z., V\u00e1czi M., Tak\u00e1cs G. 2022: A glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s egyik nyertese lehet: a sisakos s\u00e1ska el\u0151ker\u00fcl\u00e9se a Fert\u0151 parti gyepekben.<\/a> Fert\u0151-Hans\u00e1g Nemzeti Park<\/em><\/li>\n\n\n\n
Magyari M. 2023: A v\u00e9dett sisakos s\u00e1ska, mint a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s egyik nyertese?<\/a> Balaton-felvid\u00e9ki Nemzeti Park<\/em><\/li>\n\n\n\n
Merkl O. 2009: Pann\u00f3nia s\u00e1sk\u00e1ja.<\/a> National Geographic online<\/em><\/li>\n\n\n\n
orthoptera-wiki: Acrida ungarica<\/em><\/a><\/li>\n\n\n\n
Varga Z., Kaszab Z., Papp J. 1989: Rovarok \u2013 Insecta. In: Rakonczay Z. (szerk.): V\u00f6r\u00f6s k\u00f6nyv. A Magyarorsz\u00e1gon kipusztult \u00e9s vesz\u00e9lyeztetett n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatfajok. <\/em>Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, : 178\u2013261.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n
angol nyelven:<\/p>\n\n\n\n
\n
Cigliano M.M., Braun H., Eades D.C., Otte D.: Acrida ungarica<\/em><\/u> (Herbst, 1786).<\/u><\/a> Orthoptera Species File<\/em><\/li>\n\n\n\n
Hochkirch A., Chobanov D.P., Kleukers R., Rutschmann F., Kristin A., Sz\u00f6v\u00e9nyi G., Presa J.J., Willemse L.P.M. 2016. Acrida ungarica.<\/a> The IUCN Red List of Threatened Species 2016: <\/em>e.T15037223A70632622.<\/li>\n\n\n\n
Kenyeres Z., Bauer N., Zuna-Kratky T., Magyari M., Skejo J., Kri\u0161t\u00edn A. 2023: Recent growth in occurrences of Acrida ungarica (Orthoptera: Acrididae) at the northern margin of the species range: Is it the result of global warming?<\/a> European Journal of Entomology<\/em> 120: 338\u2013345.<\/li>\n\n\n\n
Steinmann H. 1963: New species of the Genus Acrida L. (Orthoptera) from Africa and Asia. Acta zoologica Academiae scientiarum hungaricae <\/em>(3\u20134): 403\u2013427.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n
\n\n\n\n
Let\u00f6lthet\u0151 pdf<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Sisakos s\u00e1ska \u2013 Acrida ungarica<\/em><\/p>\n
\u00cdrta: Pusk\u00e1s Gell\u00e9rt<\/em><\/p>\n
Az \u00e9v rovara 2024-ben \u2013 internetes \u00e9s pap\u00edralap\u00fa <\/em>szavaz\u00e1s<\/em><\/a> v\u00e9geredm\u00e9nyek\u00e9nt \u2013 a sisakos s\u00e1ska <\/em>(Acrida ungarica) lett. A rovart a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeumban mutattuk be a Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1g <\/em>900.<\/em><\/a><\/p>\n
[…]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":32,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_bbp_topic_count":0,"_bbp_reply_count":0,"_bbp_total_topic_count":0,"_bbp_total_reply_count":0,"_bbp_voice_count":0,"_bbp_anonymous_reply_count":0,"_bbp_topic_count_hidden":0,"_bbp_reply_count_hidden":0,"_bbp_forum_subforum_count":0,"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/29033"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29033"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/29033\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":40580,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/29033\/revisions\/40580"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/32"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29033"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}