Csiki Ern\u0151<\/strong>, 1898-ig Ernst Dietl (1875. okt\u00f3ber 22., Zsilvajdejvulk\u00e1n [Vulcan, Rom\u00e1nia] \u2013 1954. j\u00falius 7., ): \u00e1llatorvos, m\u00fazeumigazgat\u00f3. \u2013 Diplom\u00e1j\u00e1t az \u00c1llatorvosi F\u0151iskol\u00e1n szerezte meg (1897), a biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok doktora (1953). \u2013 1897-ben kinevezt\u00e9k a Magyar Nemzeti M\u00fazeum \u00c1llatt\u00e1ri Oszt\u00e1ly\u00e1hoz asszisztensnek, \u00e9s r\u00e1b\u00edzt\u00e1k a bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny \u00e9s az \u00e1llatt\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1r kezel\u00e9s\u00e9t, valamint a t\u00e1rvezet\u0151 mellett a titk\u00e1ri teend\u0151k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t is. M\u00fazeumi seg\u00e9d\u0151r (1901\u20131908), m\u00fazeum\u0151r (1908\u20131914), igazgat\u00f3\u0151r (1914\u20131919), az \u00c1llatt\u00e1r adminisztrat\u00edv vezet\u0151je (1919\u20131923), v\u00e9g\u00fcl nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig (1933) a Magyar Nemzeti M\u00fazeum oszt\u00e1lyigazgat\u00f3ja. Nyugd\u00edjaz\u00e1sa ut\u00e1n \u00e9vekre visszavonult, de a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n k\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rsk\u00e9nt hal\u00e1l\u00e1ig r\u00e9szt vett az \u00c1llatt\u00e1r munk\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 fiatal kor\u00e1ban<\/p>\n

 <\/p>\n

Csiki Ern\u0151nek el\u0151deit\u0151l, a Frivaldszky Imr\u00e9t\u0151l \u00e9s Frivaldszky J\u00e1nost\u00f3l elt\u00e9r\u0151en m\u00e1r nem kellett m\u00e1s gy\u0171jtem\u00e9nyt kezelnie, \u00edgy idej\u00e9t szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan a bogarak kutat\u00e1s\u00e1nak szentelhette. Tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n a gy\u0171jtem\u00e9ny p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma 1897 \u00e9s 1933 k\u00f6z\u00f6tt 120 000-r\u0151l j\u00f3val egymilli\u00f3 f\u00f6l\u00e9 emelkedett. E hatalmas gyarapod\u00e1st r\u00e9szben saj\u00e1t gy\u0171jt\u0151 \u00e9s szervez\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge tette lehet\u0151v\u00e9, m\u00e1sr\u00e9szt az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy az \u00c1llatt\u00e1r akkoriban viszonylag b\u0151kez\u0171 anyagi t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9lvezett, \u00edgy m\u00f3d ny\u00edlt a nagyobb \u00e9s \u00e9rt\u00e9kesebb gy\u0171jtem\u00e9nyek megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egzotikus gy\u0171jt\u0151utak finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra. A Csiki Ern\u0151 \u00e1ltal megv\u00e1s\u00e1rolt gy\u0171jtem\u00e9nyek sor\u00e1ban a leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Edmund Reitter, osztr\u00e1k koleopterol\u00f3gus eur\u00f3pai \u00e9s \u00e1zsiai bogarakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye, mely mintegy 200 000 p\u00e9ld\u00e1nyt, \u00e9s t\u00f6bb mint 5000 t\u00edpust tartalmaz. A Reitter-t\u00edpusok \u00e9rt\u00e9k\u00e9t bizony\u00edtja, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi megkeres\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9ge ma is \u00e9ppen e t\u00edpusok k\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9r\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozza.<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 m\u00fazeumi szolg\u00e1lata idej\u00e9ben ker\u00fcltek az \u00c1llatt\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt B\u00edr\u00f3 Lajos \u00daj-Guine\u00e1ban valamint Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n Kelet-Afrik\u00e1ban gy\u0171jt\u00f6tt bogarai is. A jelent\u0151s extenz\u00edv fejleszt\u00e9sen t\u00falmen\u0151en Csiki Ern\u0151 elkezdte a gy\u0171jtem\u00e9ny bog\u00e1rcsal\u00e1donk\u00e9nti rendez\u00e9s\u00e9t \u00e9s fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 maga is kiv\u00e1l\u00f3 gy\u0171jt\u0151 volt, aki m\u00fazeumi tev\u00e9kenys\u00e9ge alatt t\u00f6bb mint 50 000 bog\u00e1rp\u00e9ld\u00e1nnyal gazdag\u00edtotta az \u00e1llatt\u00e1ri gy\u0171jtem\u00e9nyt. Nem szerepel ebben az a mintegy 10 ezer darabos mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny, melyet 1897-ben aj\u00e1nd\u00e9kozott a M\u00fazeumnak. Csiki Ern\u0151 kutat\u00e1saiban a legnagyobb figyelmet az Erd\u00e9lyi-havasoknak \u00e9s a Mez\u0151s\u00e9gnek szentelte. Alig van Erd\u00e9lynek nevezetesebb pontja, ahol meg ne fordult volna gy\u0171jt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, s 1899 \u00e9s 1916 k\u00f6z\u00f6tt szinte minden \u00e9vben gy\u0171jt\u00f6tt Erd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hegys\u00e9geiben. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rt\u00e9kes a Radnai-havasokon \u00e9s Bal\u00e1nb\u00e1nya k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n gy\u0171jt\u00f6tt anyaga. Erd\u00e9lyen k\u00edv\u00fcl az Alf\u00f6ld\u00f6n, a Dun\u00e1nt\u00falon, a B\u00e1ns\u00e1gban, a Felvid\u00e9ken \u00e9s a szlav\u00f3niai Fruska Gor\u00e1ban gy\u0171jt\u00f6tt, ez ut\u00f3bbi helyen el\u0151tte m\u00e9g nem j\u00e1rt magyar kutat\u00f3. Sok bog\u00e1rp\u00e9ld\u00e1nya sz\u00e1rmazik r\u0151l, r\u00f3zsadombi lakhelye k\u00f6zel\u00e9b\u0151l, illetve a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l. K\u00fclf\u00f6ldi \u00fatjai k\u00f6z\u00fcl legjelent\u0151sebb a Zichy Jen\u0151 gr\u00f3f \u00e1ltal vezetett harmadik kelet-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele (1898), amikor D\u00e9l-Oroszorsz\u00e1gon, Szib\u00e9ri\u00e1n, Mong\u00f3li\u00e1n \u00e9s K\u00edn\u00e1n utazott \u00e1t. Csiki Ern\u0151, hab\u00e1r nem kedvez\u0151 id\u0151szakban gy\u0171jt\u00f6tt, m\u00e9gis igen \u00e9rt\u00e9kes gy\u0171jtem\u00e9nnyel t\u00e9rt haza. Ezen k\u00edv\u00fcl megeml\u00edtend\u0151 a dalm\u00e1ciai gy\u0171jt\u0151\u00fatja (1906), valamint alb\u00e1niai gy\u0171jt\u00e9sei (1916\u20131918), amelyeket a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Keleti Bizotts\u00e1ga felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re folytatott.<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 m\u00e1ig az egyik legterm\u00e9kenyebb hazai zool\u00f3gusunknak sz\u00e1m\u00edt. Rendk\u00edv\u00fcl szerte\u00e1gaz\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a bogarak \u00e1llnak, b\u00e1r cikkeiben foglalkozott m\u00e1s \u00e1llatcsoportokkal is, \u00edgy \u00e1szkar\u00e1kokkal (1926), sz\u00e1zl\u00e1b\u00faakkal (1897), egyenessz\u00e1rny\u00faakkal (1905 \u00e9s 1922), lev\u00e9ldarazsakkal (1922) \u00e9s m\u00e1s h\u00e1rty\u00e1ssz\u00e1rny\u00faakkal (1923), lepk\u00e9kkel (189), csig\u00e1kkal (1903 \u00e9s 1906), s\u0151t egy d\u00e9l-afrikai k\u00edgy\u00f3genusznak (Mehelya<\/em>) is szerz\u0151je (1903). Igen sok, mintegy 400 \u00e1llatfajt \u00edrt le a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra, ezek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge bog\u00e1r. A bogarak taxon\u00f3mi\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl elterjed\u00e9s\u00fckkel, \u00e9letm\u00f3djukkal \u00e9s gy\u0171jt\u00e9s\u00fckkel is foglalkozott.<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 szinte valamennyi bog\u00e1rcsoportot behat\u00f3an tanulm\u00e1nyozta, legk\u00f6zelebb m\u00e9gis a fut\u00f3bogarak \u00e1lltak hozz\u00e1. Ennek bizony\u00edt\u00e9ka t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az a 798 oldalas n\u00e9met nyelv\u0171 monogr\u00e1fia (Die K\u00e4ferfauna des Karpaten-Beckens<\/em> (1946), melyet a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia 1948-ban Kitaibel-d\u00edjjal t\u00fcntetett ki. A szerz\u0151 e munk\u00e1ja a K\u00e1rp\u00e1t-medence fut\u00f3bogarainak mindm\u00e1ig legalaposabb ismertet\u00e9s\u00e9t tartalmazza, \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is keresett alapm\u0171. A magyar nyelv\u0171, valamivel r\u00f6videbb „els\u0151 v\u00e1ltozat” (A K\u00e1rp\u00e1t-medence bog\u00e1rfaun\u00e1ja<\/em>) 1905 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt jelent meg f\u00fczetekben. Szint\u00e9n monografikus (\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151) jelleg\u0171ek a szerz\u0151nek a Rovartani Lapok <\/em>has\u00e1bjain megjelent feldolgoz\u00e1sai, melyekben a k\u00e1rp\u00e1t-medencei cinc\u00e9reket (1903\u20131905), d\u00edszbogarakat (1909\u20131915), sz\u00fabogarakat (1906\u20131910) t\u00e1rgyalja. A Rovartani Lapok<\/em>-ban k\u00f6z\u00f6lt \u00f6sszesen 233 k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9b\u0151l t\u00f6bb mint 30 cikke (1900\u20131918) foglalkozik elhunyt p\u00e1lyat\u00e1rsai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek ismertet\u00e9s\u00e9vel. K\u00f6nyvr\u00e9szletk\u00e9nt jelent meg a Zichy Jen\u0151 harmadik kelet-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3j\u00e1n gy\u0171jt\u00f6tt \u00e1llatok bemutat\u00e1sa (1902), m\u00edg \u00f6n\u00e1ll\u00f3 munkak\u00e9nt l\u00e1ttak napvil\u00e1got az alb\u00e1n gy\u0171jt\u0151\u00fat bogar\u00e1szati eredm\u00e9nyei is (1922\u20131923 \u00e9s 1940). Az Aquila <\/em>ornitol\u00f3giai lapban publik\u00e1lta Csiki Ern\u0151 „Biztos adatok madaraink t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1hoz<\/em>” c\u00edm\u0171 cikksorozat\u00e1t (1904\u20131919), amelyben gyomortartalom-vizsg\u00e1latainak eredm\u00e9nyeit foglalta \u00f6ssze. A Berlinben, k\u00e9s\u0151bb H\u00e1g\u00e1ban kiadott Junk-Schenkling f\u00e9le Coleopterorum Catalogus-<\/em>nak mintegy harmad\u00e1t kitev\u0151 r\u00e9sz\u00e9t, (4748 oldal) \u00edrta meg (1910\u20131940). Ez a 31 k\u00f6tetes munka az eg\u00e9sz f\u00f6ldkereks\u00e9gr\u0151l addig ismertt\u00e9 v\u00e1lt bogarak rendszeres jegyz\u00e9ke a r\u00e1juk vonatkoz\u00f3 irodalom felsorol\u00e1s\u00e1val. A bog\u00e1rtaxonok le\u00edr\u00e1si \u00e9v\u00e9t, szinon\u00edm\u00e1kat tartalmaz\u00f3 katal\u00f3gus a k\u00fcl- \u00e9s belf\u00f6ldi koleopterol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1ig n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen forr\u00e1smunkak\u00e9nt szolg\u00e1l.<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 451 nyomtat\u00e1sban megjelent n\u00e9met, magyar \u00e9s latin nyelven \u00edrott munk\u00e1i \u00f6sszesen kb. 9000 oldalt tesznek ki, melyek r\u00e9szben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyvk\u00e9nt vagy k\u00f6nyvr\u00e9szletk\u00e9nt, r\u00e9szben pedig \u2013 z\u00f6m\u00e9ben hazai \u2013 foly\u00f3iratokban jelentek meg. A Rovartani Lapok<\/em>-on k\u00edv\u00fcl sokat publik\u00e1lt a Term\u00e9szetrajzi F\u00fczetek<\/em>, az Annales historico-naturalis Musei nationalis hungarici <\/em>lapjain (fajle\u00edr\u00e1sainak j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t e k\u00e9t ut\u00f3bbi foly\u00f3iratban tette k\u00f6zz\u00e9). Csiki Ern\u0151 els\u0151dleges feladat\u00e1nak tekintette a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u00fazeumi bog\u00e1ranyag gondoz\u00e1s\u00e1t, ennek r\u00e9szek\u00e9nt pedig folyamatosan ki\u00edrta a bogarak gy\u0171jt\u00e9si adatait. A gyakorlatilag minden bog\u00e1rcsal\u00e1dra kiterjed\u0151 t\u00f6bb ezer oldalas feldolgoz\u00e1s \u00e9pp\u00fagy k\u00e9ziratban maradt, mint a \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek bog\u00e1rfaun\u00e1j\u00e1t t\u00e1rgyal\u00f3 szint\u00e9n terjedelmes munka. N\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge f\u0151k\u00e9nt a Rovartani Lapok<\/em>-ban \u00edrt cikkeiben, illetve a „Magyar Brehm” \u00edzeltl\u00e1b\u00faakkal foglalkoz\u00f3 k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9nek szerkeszt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a bogarakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9sz meg\u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt testet (1929).<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 szerkeszt\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre a k\u00f6vetkez\u0151 szakfoly\u00f3iratok kiad\u00e1s\u00e1ban: Rovartani Lapok<\/em> (t\u00e1rsszerkeszt\u0151k\u00e9nt (1897\u20131907, majd egyed\u00fcl 1908\u20131926), Az \u00c1llatvil\u00e1g<\/em> (1908\u20131910), Archivum Zoologicum<\/em> (Madar\u00e1sz Gyul\u00e1val, 1909\u20131910), .A Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k V\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek Munk\u00e1latai <\/em>(t\u00e1rsszerkeszt\u0151k\u00e9nt, 33: B\u00e1rtfa; 35: Miskolc, 36: Veszpr\u00e9m), A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Balk\u00e1n-kutat\u00e1sainak tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei<\/em>, 1 (1922\u20131923) \u00e9s 3 <\/em>(1940), Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici<\/em>, 24 (1926), Archivum Balatonicum<\/em> (Hank\u00f3 B\u00e9l\u00e1val, 1926\u201327).<\/p>\n

Muzeol\u00f3gus, tudom\u00e1nyos, szerkeszt\u0151 \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett Csiki Ern\u0151 igen akt\u00edv szervez\u0151 \u00e9s vezet\u0151 is volt, aki a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a magyar zool\u00f3gia szinte minden megmozdul\u00e1s\u00e1b\u00f3l kivette a r\u00e9sz\u00e9t. A Nemzeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fclet\u00e9ben sz\u0171k\u00f6s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt teng\u0151d\u0151 \u00e1llatt\u00e1ri gy\u0171jtem\u00e9nyek az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u0151 is ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n nyertek m\u00e9lt\u00f3 elhelyez\u00e9st a VIII. ker\u00fcleti Baross utca 13. sz. alatt 1929-ben. R\u00e9szt v\u00e1llalt a r\u00e9vf\u00fcl\u00f6pi Biol\u00f3giai \u00c1llom\u00e1s (1925), majd annak ut\u00f3dja, a tihanyi Biol\u00f3giai Kutat\u00f3 Int\u00e9zet megszervez\u00e9s\u00e9ben (1926). F\u0151titk\u00e1rk\u00e9nt szervezte \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtotta 1927-ben a X. Nemzetk\u00f6zi Zool\u00f3giai Kongresszus munk\u00e1j\u00e1t. A Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat \u00c1llattani Szakoszt\u00e1ly\u00e1nak jegyz\u0151je (1907\u20131916), aleln\u00f6ke (1920\u20131929) majd eln\u00f6ke (1929\u20131932). Az 1911-ben l\u00e9trej\u00f6tt Magyar Rovartani T\u00e1rsas\u00e1g egyik alap\u00edt\u00f3 tagja, eln\u00f6ke (1911\u20131918), tiszteletbeli tagja (1950\u20131954). Hal\u00e1l\u00e1ig vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge volt a hazai hivat\u00e1sos \u00e9s amat\u0151r rovar\u00e1szoknak.<\/p>\n

<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 id\u0151s kor\u00e1ban<\/p>\n

Csiki Ern\u0151 a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja (levelez\u0151 tag 1925, tan\u00e1cskoz\u00f3 tag 1949). 1953-ban a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9rdemeinek elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl a biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok doktor\u00e1v\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. A madar\u00e1szatban \u00e9s a term\u00e9szetv\u00e9delemben el\u00e9rt eredm\u00e9nyeit a Magyar Ornithol\u00f3giai Sz\u00f6vets\u00e9g d\u00edsztagja c\u00edm \u00e9s a Herman Ott\u00f3 eml\u00e9k\u00e9rem oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel honor\u00e1lt\u00e1k (1930), a Balk\u00e1non v\u00e9gzett kutat\u00e1sait pedig a bolg\u00e1r kir\u00e1lyi polg\u00e1ri \u00e9rdemrend tiszti keresztj\u00e9nek adom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val ismert\u00e9k el. P\u00e1lyat\u00e1rsai k\u00f6zel 70 fajt, illetve genuszt neveztek el Csiki Ern\u0151r\u0151l, melyek t\u00f6bbs\u00e9ge bog\u00e1r, de akad k\u00f6zt\u00fck csiga, egyenessz\u00e1rny\u00fa, poloska, s\u0151t h\u00e1rom n\u00f6v\u00e9ny is. A II. ker\u00fclet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 Bog\u00e1r utca elnevez\u00e9se szint\u00e9n tiszteletad\u00e1s a hazai rovartan e kiemelked\u0151 tud\u00f3sa el\u0151tt.<\/p>\n

\u00cdrta:<\/strong> Merkl Ott\u00f3<\/p>\n

 <\/p>\n

F\u0151bb m\u0171vei<\/strong><\/p>\n

Csiki E. 1902: Bogarak, Coleopteren. \u2013 In: Horv\u00e1th G. (szerk.): Zichy Jen\u0151 gr\u00f3f harmadik \u00e1zsiai utaz\u00e1s\u00e1nak \u00e1llattani eredm\u00e9nyei II<\/em>. Horny\u00e1nszky V., & Hiersemann K. W., Leipzig, pp. 75\u2013120.<\/p>\n

Csiki E. 1905\u20131908: Magyarorsz\u00e1g bog\u00e1rfaun\u00e1ja I. Vez\u00e9rfonal a magyar szent korona orsz\u00e1gainak ter\u00fclet\u00e9n el\u0151fordul\u00f3 bogarak megismer\u00e9s\u00e9re. \u00c1ltal\u00e1nos r\u00e9sz. Adephaga: 1. Caraboidea.<\/em> \u2013 Csiki Ern\u0151, , 546 pp.<\/p>\n

Csiki E. 1906: Adatok a magyarorsz\u00e1gi Morphocarabusok ismeret\u00e9hez. \u2013 Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici<\/em> 4<\/strong>: 244\u2013262.<\/p>\n

Csiki E. 1909\u20131915: Magyarorsz\u00e1g Buprestid\u00e1i, I\u2013VI. \u2013 Rovartani Lapok<\/em> 16<\/strong>, 1909 (I.): 161\u2013184; 17<\/strong>, 1910, (II.): 17\u201322; 18<\/strong>, 1911 (III.): 162\u2013171; 19<\/strong>, 1912 (IV.): 135\u2013137; 20<\/strong>, 1913 (V.): 156\u2013159; 22<\/strong>, 1915 (VI.): 88\u2013107).<\/p>\n

Csiki E. 1925: \u00datmutat\u00f3 a rovarok, p\u00f3kok \u00e9s sz\u00e1zl\u00e1b\u00faak gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re, konzerv\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s rovargy\u0171jtem\u00e9nyek berendez\u00e9s\u00e9re. Kir\u00e1ndul\u00f3k zsebk\u00f6nyve 2., \u00c1llattani r\u00e9sz, 2. f\u00fczet<\/em>. \u2013 Kir\u00e1lyi Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat, , 67 pp.<\/p>\n

Csiki E. 1927\u20131933: Familia Carabidae. \u2013 In: Junk W. & Schenkling S. (szerk.): Coleopterorum Catalogus<\/em>, Berlin, Pars. 91, 92, 97, 98, 104, 112, 115, 121, 124, 126, 127, pp. 1\u2013648, 1\u20131933.<\/p>\n

Csiki E. 1929: Bogarak (Coleoptera). \u2013 In: Brehm A.: Az \u00e1llatok vil\u00e1ga<\/em> 16. Gutenberg K\u00f6nyvkiad\u00f3v\u00e1llalat, , pp. 84\u2013203.<\/p>\n

Csiki E. 1940: Csiki Ern\u0151 \u00e1llattani kutat\u00e1sai Alb\u00e1ni\u00e1ban: El\u0151sz\u00f3. Bogarak \u2013 Coleopteren. F\u00e9lsz\u00e1rny\u00fa rovarok \u2013 Hemipteren. \u2013 In: A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Balk\u00e1n-Kutat\u00e1sainak Tudom\u00e1nyos Eredm\u00e9nyei 1<\/strong>(2): XVI\u2013XVII.<\/em> Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, , pp. 208\u2013315.<\/p>\n

Csiki E. 1942: A bal\u00e1nb\u00e1nyai hegys\u00e9g bog\u00e1rfun\u00e1ja. \u2013 Matematikai \u00e9s Term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em> 56<\/strong>: 706\u2013735.<\/p>\n

Csiki E. 1946: Die K\u00e4ferfauna des Karpaten-Beckens. \u2013 In: Tasn\u00e1di-Kubacska A. (ed.): Naturwissenschaftliche Monographien, IV.<\/em> Magyar Nemzeti M\u00fazeum, , 792 pp.<\/p>\n

Csiki E. 1953: \u00dcber neue und bekannte Coleopteren aus Ungarn und den angrenzenden L\u00e4ndern. \u2013 Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici (S. N.)<\/em> 2<\/strong>: 115\u2013135.<\/p>\n

 <\/p>\n

Irodalom<\/strong><\/p>\n

Derksen W. & Scheiding U. 1963: Index Litteraturae Entomologicae. Serie II. Die Welt-Literatur \u00fcber die gesamte Entomologie von 1864 bis 1900.<\/em> \u2013 Deutsche Akademie der Landwirtschaftwissenschaften. <\/em>Berlin, 551 pp.<\/p>\n

Dudich E. 1942: A tisztikar \u00e9letrajzi adatai. \u2013 \u00c1llattani K\u00f6zlem\u00e9nyek<\/em> 39<\/strong>: 28\u201329.<\/p>\n

Huszty S. 1975: A magyar rovartani szaksajt\u00f3 bibliogr\u00e1fi\u00e1ja 1883\u20131973. I. r\u00e9sz. A\u2013J. \u2013 Frivaldszkya<\/em> 2<\/strong>: 122\u2013132.<\/p>\n

Sachtleben H. 1955: Gestorben Dr. Ern\u0151 Csiki. \u2013 Beitr\u00e4ge zur Entomologie<\/em> 5<\/strong>: 454.<\/p>\n

Sz\u00e9kessy V. 1954: Dr. Csiki Ern\u0151 (1875\u20131954). (Zur Erinnerung an Dr. E. Csiki.) \u2013 Folia entomologica hungarica<\/em> 7<\/strong>: 1-20.<\/p>\n

Sz\u00e9kessy V. 1955: Csiki Ern\u0151 eml\u00e9kezete. \u2013 \u00c1llattani K\u00f6zlem\u00e9nyek<\/em> 45<\/strong> (1\u20132): 7\u201310.<\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Bod\u00f3 S. & Viga Gy. (szerk.) 2002: Magyar m\u00fazeumi arck\u00e9pcsarnok<\/em>. \u2013 Pulszky T\u00e1rsas\u00e1g \u2013 Tarsoly Kiad\u00f3, , 984 pp.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Csiki Ern\u0151, 1898-ig Ernst Dietl (1875. okt\u00f3ber 22., Zsilvajdejvulk\u00e1n [Vulcan, Rom\u00e1nia] \u2013 1954. j\u00falius 7., ): \u00e1llatorvos, m\u00fazeumigazgat\u00f3. \u2013 Diplom\u00e1j\u00e1t az \u00c1llatorvosi F\u0151iskol\u00e1n szerezte meg (1897), a biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok doktora (1953). \u2013 1897-ben kinevezt\u00e9k a Magyar Nemzeti M\u00fazeum \u00c1llatt\u00e1ri Oszt\u00e1ly\u00e1hoz asszisztensnek, \u00e9s r\u00e1b\u00edzt\u00e1k a bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9ny \u00e9s az \u00e1llatt\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1r kezel\u00e9s\u00e9t, valamint a t\u00e1rvezet\u0151 mellett a titk\u00e1ri teend\u0151k elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t is.<\/p>\n

[…]<\/p>\n","protected":false},"author":14,"featured_media":0,"parent":1163,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_bbp_topic_count":0,"_bbp_reply_count":0,"_bbp_total_topic_count":0,"_bbp_total_reply_count":0,"_bbp_voice_count":0,"_bbp_anonymous_reply_count":0,"_bbp_topic_count_hidden":0,"_bbp_reply_count_hidden":0,"_bbp_forum_subforum_count":0,"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1367"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/14"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1367"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1367\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10797,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1367\/revisions\/10797"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1163"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.rovartani.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1367"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}