A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve – a madárvédelmi (2009/147/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelv – alapján kijelölt területek összefoglaló neve. Ebből következik, hogy a Natura 2000 területek kétféle típusát különböztetjük meg, melyek a kijelölés módjában és céljában egyaránt eltérnek. Ezek a madárvédelmi irányelv alapján kijelölt különleges madárvédelmi területek és az élőhelyvédelmi irányelv szerinti különleges természetmegőrzési területek.
A rovarok védelme szempontjából az élőhelyvédelmi irányelv a meghatározó. Az irányelv fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleség megóvásához az Európai Unióban, természetes, illetve természetközeli élőhelyek, valamint vadon élő állatok és növények védelme révén. Az irányelvek igen fontos részei a mellékletek, melyek felsorolják azokat az élőhelytípusokat és fajokat, melyek uniós szinten veszélyeztetettek, vagy az adott régión belül unikálisak. Ezeket összefoglaló néven közösségi jelentőségű élőhelyeknek, illetve közösségi jelentőségű fajoknak nevezzük. A különleges természetmegőrzési területek kijelölése az élőhelyvédelmi irányelv 1. mellékletében szereplő élőhelyek és 2. mellékletében szereplő fajok állományainak előfordulása alapján történik.
Védett területek hálózata – vagy útvesztője
Az irányelvek megalkotásáig az uniós tagállamok nemzeti szinten szabályozták természetvédelmi politikájukat. Ilyen tagállami szabályozás például a hazánk uniós csatlakozása előtt kihirdetett természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeletei. A hazai jogszabályok számos természetvédelmi kérdést szabályoznak, ezek közül talán a legismertebb, hogy jogi lehetőséget adnak területek és fajok természetvédelmi célú védetté nyilvánítására. Mivel azonban a természetközeli élőhelyek és a bennük élő fajok nem ismerik az országhatárokat, hatékony védelmük érdekében már az uniós szabályozás előtt megszületett a természetvédelmi politika egységesítésének igénye.
Nemzetközi egyezmények segítik például a vonuló állatfajok megőrzését, a veszélyeztetett fajok kereskedelmének korlátozását, és lehetne sorolni azokat a természetvédelmi problémákat, melyek kezelése csupán nemzetközi összefogással valósítható meg. Nem meglepő, hogy az országhatárokkal sűrűn felszabdalt európai kontinensen is felmerült az egységes természetvédelmi szabályozás igénye. Ennek a megvalósítására alkották meg a természetvédelmi irányelveket, melyek alapján megszületett a Natura 2000 hálózat.
A Natura 2000 területek, bár speciális természetvédelmi szabályozás alá esnek, nem tekinthetők védett természeti területnek (védett természeti terület a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek összefoglaló neve). Ennek az az oka, hogy a védett természeti területek kijelölésekor elsősorban a hazánk szempontjából fontos természeti értékek és élőhelyek megóvása volt a cél, míg a Natura 2000 hálózat esetében az uniós szinten veszélyeztetett fajok és élőhelyek megőrzésére kellett tekintettel lenni. Természetesen igen nagy az átfedés a két kategória között, tehát a védett természeti területek legnagyobb része – csaknem 90 százaléka – Natura 2000 terület is egyben, valamint az irányelvek mellékletein szereplő fajok között is csak elvétve találni olyat, amelyet hazánk nem helyezett természetvédelmi oltalom alá.
Mégis fontos különválasztani az uniós természetvédelmi irányelvek alapján kijelölt területeket és fajokat a hazai szabályozáson alapuló védettségtől, mivel igen eltérő szabályok vonatkoznak a kétféle védelmi típusra. A természetvédelmi irányelvek célja, hogy a mellékletekben szereplő fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete ne romoljon, elterjedési területük ne csökkenjen, illetve természetesen cél az is, hogy mindezek javuljanak. Ennek eléréséhez azonban nem határoztak meg szankcionálásra szolgáló pénzben kifejezett értékeket – mint a hazánkban védett fajok esetében –, vagy olyan szigorú korlátozásokat, mint a védett természeti területeinken végzett tevékenységekre vonatkozóan. A Natura 2000 területeken például lehet gazdálkodni a kijelöléskori földhasználatnak megfelelően, ehhez agrártámogatás is igénybe vehető, azonban a terület jellegét megváltoztató, kijelölés alapjául szolgáló fajokat és élőhelyeket jelentős negatív hatással érintő beavatkozások tiltottak.
Mi fán teremnek ezek az irányelvek?
Az Európai Uniónak saját jogrendje van, és ez értelemszerűen hatással van a tagállamok jogszabályaira. Az uniós tagállamok egységes elvek mentén kialakított szabályozását különféle típusú jogi rendelkezések (jogi aktusok) segítik. Ezek a rendelet, az irányelv, a határozat, az ajánlás és a vélemény. Mindezek hierarchikus rendszerbe illeszkednek. A hierarchiában a „legerősebbnek” a rendeletek számítanak, mivel ezek hatályba lépésüktől minden tagállam számára kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók; magánszemélyeknek, tagállamoknak, uniós intézményeknek egyaránt maradéktalanul be kell tartaniuk őket, akkor is, ha a nemzeti jogban nem jelenik meg rájuk vonatkozó szabályozás. (Ilyen természetvédelmi szempontból fontos uniós rendelet például az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendelet).
A rendeletek után következnek az irányelvek, amelyek célkitűzéseket tartalmaznak, és csak az elérendő célokat tekintve kötelezőek a tagállamok számára. A célkitűzések megvalósításának formáját és eszközeit a tagállamok választhatják meg, tehát a nemzeti jogszabályokat az irányelvekben megállapított célkitűzésekhez kell igazítani, és csak a nemzeti szabályozás kialakítását követően lehet az irányelvekben foglaltak teljesítését a társadalmi szereplőktől is elvárni.
Az irányelvek célkitűzéseinek tagállami megvalósítása ellenőrizhető, számon kérhető, azonban jellegüknél fogva lehetőséget adnak az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételére, ezért az uniós természetvédelmi szabályozás kialakításához ez a legmegfelelőbb jogforrás. A két természetvédelmi irányelv azáltal is segíti a regionális sajátosságok figyelembevételét, hogy megkülönböztet 9 biogeográfiai régiót, köztük a hazánk teljes területét magába foglaló pannon biogeográfiai régiót is.
Az irányelvek megvalósulásáról a tagállamok 6 évente átfogó országjelentést készítenek az irányelv mellékletein szereplő közösségi jelentőségű fajokról és élőhelyekről. A jelentésben egyebek mellett a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének változásai, veszélyeztető tényezőik és elterjedési területek változásai szerepelnek, minden fajról és élőhelyről térképes adatlapok készülnek. A legközelebbi országjelentést 2019-ben kell benyújtani az Európai Bizottság felé. A tagállami jelentésekből uniós szintű összesítések és elemzések készülnek.
Táblázat: Az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő, Magyarországon előforduló rovarok (*-al jelöltek a közösségi szempontból kiemelt jelentőségű fajok. A tudományos nevek esetében itt az irányelv mellékletein szereplő megnevezést használtuk, ez eltérhet az aktuálisan elfogadott fajnévtől.)
| magyar név | tudományos név | élőhelyvédelmi irányelv melléklete |
Szitakötők |
||
| Zöld acsa | Aeshna viridis | IV. melléklet |
| Díszes légivadász | Coenagrion ornatum | II. melléklet |
| Ritka hegyiszitakötő | Cordulegaster heros | II. és IV. melléklet |
| Tócsaszitakötő | Leucorrhinia caudalis | IV. melléklet |
| Lápi szitakötő | Leucorrhinia pectoralis | II. és IV. melléklet |
| Erdei szitakötő | Ophiogomphus cecilia | II. és IV. melléklet |
| Sárgás szitakötő | Stylurus flavipes | IV. melléklet |
Egyenesszárnyúak |
||
| Magyar tarsza | Isophya costata | II. és IV. melléklet |
| Erdélyi tarsza | Isophya stysii | II. és IV. melléklet |
| Vöröslábú hegyisáska | Odontopodisma rubripes | II. és IV. melléklet |
| Álolaszsáska | Paracaloptenus caloptenoides | II. és IV. melléklet |
| Erdélyi kurtaszárnyú-szöcske | Pholidoptera transsylvanica | II. és IV. melléklet |
| Fűrészlábú szöcske | Saga pedo | IV. melléklet |
| Eurázsiai rétisáska | Stenobothrus eurasius | II. és IV. melléklet |
Bogarak |
||
| Szarvas ganéjtúró | Bolbelasmus unicornis | II. és IV. melléklet |
| Beregi futrinka | Carabus hampei | II. és IV. melléklet |
| Magyar futrinka | Carabus hungaricus | II. és IV. melléklet |
| Vízi futrinka | Carabus variolosus | II. és IV. melléklet |
| Zempléni futrinka | Carabus zawadszkii | II. és IV. melléklet |
| Nagy hőscincér | Cerambyx cerdo | II. és IV. melléklet |
| Skarlátbogár | Cucujus cinnaberinus | II. és IV. melléklet |
| Pusztai gyalogcincér | Dorcadion fulvum cervae | II. és IV. melléklet |
| Gebhardt-vakfutrinka | Duvalius gebhardti | II. és IV. melléklet |
| Magyar vakfutrinka | Duvalius hungaricus | II. és IV. melléklet |
| Széles tavicsíkbogár | Graphoderus bilineatus | II. és IV. melléklet |
| Kék pattanóbogár | Limoniscus violaceus | II. melléklet |
| Szarvasbogár | Lucanus cervus | II. melléklet |
| Gyászcincér | Morimus funereus | II. melléklet |
| *Remetebogár | *Osmoderma eremita | II. és IV. melléklet |
| Atracélcincér | Pilemia tigrina | II. és IV. melléklet |
| Ráncos gyászbogár | Probaticus subrugosus | II. és IV. melléklet |
| Kerekvállú állasbogár | Rhysodes sulcatus | II. melléklet |
| *Havasi cincér | *Rosalia alpina | II. és IV. melléklet |
Lepkék |
||
| Magyar színjátszólepke | Apatura metis | IV. melléklet |
| Keleti lápibagoly | Arytrura musculus | II. és IV. melléklet |
| Sztyeplepke | Catopta thrips | II. és IV. melléklet |
| Magyar ősziaraszoló | Chondrosoma fiduciarium | II. és IV. melléklet |
| Ezüstsávos szénalepke | Coenonympha oedippus | II. és IV. melléklet |
| Narancsszínű kéneslepke | Colias myrmidone | II. és IV. melléklet |
| Vértesi csuklyásbagoly | Cucullia mixta | II. és IV. melléklet |
| Magyar tavaszi-fésűsbagoly | Dioszeghyana schmidtii | II. és IV. melléklet |
| Anker-araszoló | Erannis ankeraria | II. és IV. melléklet |
| Sárga gyapjasszövő | Eriogaster catax | II. és IV. melléklet |
| Lápi tarkalepke | Euphydryas aurinia | II. melléklet |
| Díszes tarkalepke | Euphydryas maturna | II. és IV. melléklet |
| *Csíkos medvelepke | *Callimorpha quadripunctata | II. melléklet |
| Budai szakállasmoly | Glyphipterix loricatella | II. és IV. melléklet |
| Nagy szikibagoly | Gortyna borelii | II. és IV. melléklet |
| Keleti mustárlepke | Leptidea morsei | II. és IV. melléklet |
| Füstös ősziaraszoló | Lignyoptera fumidaria | II. és IV. melléklet |
| Sápadt szemeslepke | Lopinga achine | IV. melléklet |
| Nagy tűzlepke | Lycaena dispar | II. és IV. melléklet |
| Nagyfoltú hangyaboglárka | Maculinea arion | IV. melléklet |
| Sötét hangyaboglárka | Maculinea nausithous | II. és IV. melléklet |
| Vérfű-hangyaboglárka | Maculinea teleius | II. és IV. melléklet |
| Kis apollólepke | Parnassius mnemosyne | IV. melléklet |
| Csüngőaraszoló | Phyllometra culminaria | II. és IV. melléklet |
| Villányi télibagoly | Polymixis rufocincta | II. és IV. melléklet |
| Törpeszender | Proserpinus proserpina | IV. melléklet |
| Farkasalmalepke | Zerynthia polyxena | IV. melléklet |