Fajszám a Földön: 180 ezer

Fajszám Magyarországon: 3500

Méret: testhosszuk 3–90 mm; szárnyfesztávolságuk 2–305 mm.

Két pár hártyás szárnyukat – és testük más részeit is – tetőcserépszerűen apró, színes pikkelyek fedik. E pikkelyek színét vagy festékanyag, vagy a kitin finomszerkezetéből adódó fényvisszaverődés okozza. Repülés közben a két pár szárny általában összekapcsolódik, és egységes felületet képez. Nyugalmi állapotban a szárnyaikat háztetőszerűen vagy függőlegesen összecsukják. Szájszerveik nagy része csökevényes, kivéve az ajaktapogatókat, illetve a két állkapocs külső karéját, melyek hosszú csővé (pödörnyelvvé) alakultak. A lepke ezt használaton kívül laprugószerűen feltekeri, és csak táplálkozáskor nyújtja ki. Néhány ősi családnál még vannak működőképes rágók. Összetett szemük fejlett. Lábaik vékonyak. A kifejlett lepkék leginkább nektárt szívnak, de sok faj nem táplálkozik.

Lárváik (a hernyók) a fajok túlnyomó részénél eleven növényekkel táplálkoznak. A hernyók rágója jól fejlett; a toron lévő 3 pár valódi lábon kívül a potrohukon „állábaik” is lehetnek. Bábjuk múmiabáb. Sok faj hernyója bábozódás előtt az alsó ajak mirigyeiben termelt selyemből gubót sző.

A falánk hernyók miatt sok lepkefaj fontos mezőgazdasági kártevő, de raktározott élelmiszerben károsító fajaik is vannak. Ugyanakkor a nagytestű, tömegesen előforduló hernyók sok rovarfogyasztó állat (főleg madarak) táplálékát adják, és sok élősködő (parazitoid) rovar fejlődik bennük.

A lepkék között megkülönböztetnek „nappali lepkéket”, „éjjeli lepkéket”, illetve „molylepkéket” és „nagylepkéket”, de ezek inkább gyakorlati szempontokat tükröznek, és nem rendszertani kategóriák.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) (forrás: Rahmé Nikola, Flickr)

 

Oleander szender (Daphnis nerii) (forrás: Rahmé Nikola, Flickr)

 

Sárgafoltos púposszövő (Phalera bucephala) (forrás: Rahmé Nikola, Flickr)